Egy év nyomás alatt

2015 április 8-án volt egy éve, hogy  a Miniszterelnökség és a kormány elkezdte vegzálni a független magyar civil szervezeteket és a Norvég Civil Támogatási Alap lebonyolítóit, köztük az Ökotárs Alapítványt. A támadások ellenére mi töretlenül dolgoztunk tovább értetek, mindannyiunkért. Az egy éves évfodulóra szerveztünk egy bulit, melyre számos támogatónk, barátunk eljött, közéleti személyiségek pedig videóüzenetben álltak ki mellettünk. A videót és igazgatónk, Móra Veronika beszédét alább közöljük:

 

"Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjának
Ez az írás 2014. április 8-án este jelent meg a Magyar Nemzet Online-on. Másnap egyfolytában csöngött a telefonom, és ezzel kezdetét vette valami olyasmi, amit soha korábban nem éltünk meg. 
Azóta egy kerek év telt el. Volt benne KEHI ellenőrzés, adószám-felfüggesztés, törvénytelen házkutatás és lefoglalás, NAV-vizsgálatok, lejáratás, kiszivárogtatás, csúsztatások, aljas gyanúsítgatások és még sok minden. Nem akarnám most itt az egész történetet végigsorolni – sok helyen olvasható.

De ami fontos: itt vagyunk, egy év után, valamennyien! Az Ökotárs Alapítvány, konzorciumi partnerei, az Autonómia Alapítvány, Demnet, Kárpátok, a „piszkos tizenhármak” az ötvennyolcak és mindenki: a független magyar civil társadalom színe-java. Hiába a vegzálások, zaklatások, a nyomásgyakorlás, ez az év megmutatta: minket nem lehet megfélemlíteni. Azóta kiderült: törvénytelen volt a rendőrség kiszállása szeptemberben, februárban független értékelés emelte ki a norvég civil alap példamutató működését. Az alap mindezek közepette zavartalanul üzemel: tavaly és idén összesen több, mint újabb 270 szervezet kapott támogatást, és kezdhette meg projektjét. Mindannyian tesszük a dolgunkat, folytatjuk a munkát: mi pályázatokat működtetünk, ti jogfosztottakat védtek, elesetteket segítetek, közösségeket építetek. Nem azért, mert valaki azt mondta: ezt kell csinálnunk, hanem azért, mert úgy gondoljuk: ezzel tesszük jobbá szűkebb-tágabb világunkat. Ennek élő példái mi vagyunk, akik most itt összejöttünk.

Civilek, aktivisták, a közért, a társadalom jobbításáért tenni akaró emberek mindig is voltak, a legsötétebb, legnyomasztóbb időkben is, most is vannak és lesznek is. Nem hatalmi szóra jöttek létre, hanem sokféle, sokfélén gondolkodó ember elhatározásából, együttes munkájából. A civil társadalom olyan, mint a mondabeli ezerfejű hidra: ha egy fejét levágják, kettő nő helyette. Lehet, hogy egyes szervezetek megszűnnek – de inkább csak átalakulnak, más formában, keretek között folytatják tovább. A civilséget nem lehet betiltani, megszüntetni, erőből lenyomni – ha megpróbálják, akkor mint a búvópatak még nagyobb erővel tör a felszínre. A civilek sokszínűsége nélkül mindannyian szegényebbek lennénk – nem akarunk egy olyan társadalomban élni, ahol szerepük csak a bólogatásra korlátozódik.

Az elmúlt néhány hónapban a felszínen talán úgy tűnhetett, kicsit elcsendesedett a vihar. De közben a háttérben tovább folynak az ügyek – még mindig harcolnunk kell jogtalanul lefoglalt papírjaink visszaszerzéséért, felfüggesztett adószámunk megtartásáért. Ez a küzdelem most a jog eszközeivel, a bíróságokon zajlik – és felkészültünk arra, hogy minden fórumot megjárunk, ha kell. Nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy ez már a történet vége. Az illiberális demokráciát és a „külföldi ügynököket” emlegető kormányzati szólamok nem hagynak kétséget afelől: lesznek még itt újabb csavarok. Hogy milyenek, azt ma még nem tudhatjuk – de ugrásra készen kell állnunk, elszántaknak kell lennünk arra, hogy azonnal cselekedjünk a civil társadalom és az önszerveződés szabadságának megvédése érdekében, bármit is találnak ki odafenn. Igen, egyetértünk: a civil szervezeteknek törvényes keretek között, a jogszabályok betartásával kell működniük – de ezek a szabályok nem akadályozhatnak bennünket tevékenységünk szabad kifejtésében, támogatóink megválasztásában, hangunk hallatásában, az aktív fellépésben. Az Ökotárs és partnerei ennek szellemében cselekedtek eddig és fognak ezután is, és minden tőlünk telhető segítséget megadunk ebben másnak is – ahogy mi is feltétlen számítunk a ti segítségetekre és a közös összefogásra!

De most tartsunk egy szusszanásnyi pihenőt, örüljünk annak, hogy együtt vagyunk, érezzük jól magunkat. Hogy ennyien eljöttünk, igazolja: van erőnk, van véleményünk, vannak ötleteink – és nem félünk őket használni! Nem fogunk igazodni csak azért, mert a kormány elvárja tőlünk – ragaszkodunk elveinkhez, értékeinkhez, és képviseljük azokat ezután is. Sok erőt kívánok magunknak hozzá!"

(Móra Veronika, 2015. április 9.)