A fiatalok száma Nógrád megyében is egyre csökken. 30-50% érettségizik, felsőfokú végzettséget 15°% szerez. 30% dolgozik, a többi munkanélküli, inaktív, vagy eltartott. A Roma népesség aránya 10%, többségük a falvakban él. Az oktatási rendszer nem igazodik a fiatalok tanulási stílusához, a témák és módszerek elavultak. A projekt célja, hogy új módszereket vezessen be, melyek rugalmasan alkalmazhatók az egyéni tanulási stílus, érdeklődés és egyéb jellemzők mentén. A programban résztvevők kompetenciái fejlődnek, kapcsolataik és erőforrásaik megerősödnek, képesek lesznek önálló kezdeményezéseket végigvinni. A projektben az Egyesek tagjait is továbbképzik, hogy képesek legyenek coach-ként és online oktatóként dolgozni, és job shadowing programot illetve kampányokat szervezni. A résztvevőknek lehetőségük lesz saját ötleteiket is megvalósítani a projekt során.
A felszínalatti vizek és a társadalmi vita háttérbe szorult azon programoknál, melyeket az Európai Unió Víz keretirányelve és az Országgyűlés vonatkozó határozata alapján hajtanak végre. A Reflex az Alsó-Szigetköz és a Pápai kistérség felszínalatti vizeinek helyi szintű védelmét és az adott területeken az ökológiai szemléletű gazdálkodás bevezetését szeretné elérni. Ennek érdekében a települések hálózatszerű együttműködését kezdeményezi és bevonja a társadalmi szereplőket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2. elkészítésébe. A résztvevőknek vizes konferenciákat és fórumokat szervez, és összegyűjti a kapcsolódó - tulajdonosi, környezeti és jogi - adatokat, az érintett szervezeteknek képzéseket is tartanak, a témáról filmeket, kiadványokat készítenek.
A zsámbéki szervezet az egykori katonai "férfi" térben hoz létre egy programot, amely a körülöttünk zajló antidemokratikus társadalmi változásoknak és aktuális háborúk női aspektusára mutat rá a zsámbéki nők személyes történeteinek felhasználásával. A helyi nők különleges sorstörténeteiből kiadvány és színházi előadást készül, melyet egyéb színházi és zenés programok kísérnek egy héten át. A női sorstörténetekről szóló színházi akcióhetet a helyiek bevonásával indított kisprojektek egészítik ki (amatőr művészeti tevékenységek, életmód- és egészségnevelő programok, mozgástréningek, túrák, pszichodráma, helytörténeti kutatómunka, archívum készítés, kiállítás).
A közel 10.000 Down-szindrómával élőt és családjaikat képviselő szervezetek hazánkban egyenként gyengék ahhoz, hogy kiálljanak az érintettek ügyéért a döntéshozók és a többségi társadalom felé. Az egymástól függetlenül, kevés erőforrásból működő szervezetek között hiányzik a közös gondolkodás és cselekvés gyakorlata. A projekt célja az érintett szervezetek közötti kapcsolat megerősítése révén országos hálózat kiépítése, mely a közös tapasztalatokat és lobbierőt kihasználva hatékonyan lép fel a Down-szindrómások és családjaik érdekében. A projekt az érintett civil szervezetek és informális szülői csoportok együttműködésére épül, akiknek aktív bevonódása nélkül nem is végezhetne érdemi munkát a kialakuló hálózat.
A projekt célja, hogy a roma integrációs programok hatékonyabbá váljanak. Ennek érdekében a szervezők a magyarországi roma közösségek, illetve a romákkal foglalkozó civil szervezetek szervezetfejlesztését valósítja meg. A projektbe 20 roma és romákkal foglalkozó szervezetet vonnak be, ezeknél megállapítják a problémákat, és Civil Start Terveket dolgoznak ki. A résztvevőknek készségfejlesztő szolgáltatásokat nyújtanak a projektgenerálás, a forrásteremtés, és a kommunikáció területén. A tréningek mellett háromnapos gyakorlati műhelyt is tartanak. Létrehoznak egy regionális koordinációs irodát, ami a civil mentorok munkáját hangolja össze. A civil mentorok a szervezetek életútját követik nyomon, és segítenek nekik a fejlesztési szakaszokban.
A falusi szegregátumokban nyomorgó roma fiatalok hamar elveszítik a reményt a környezetüktől eltérő életre. A kezdeményezés célja, hogy a kreatív folyamat élményeire támaszkodva megízleltesse a változtatás lehetőségét és visszavezesse a fiatalokat a tanulás, a cselekvés és kezdeményezés világába. Az alkalmazott módszerek többek közt a drámapedagógia, táncterápia, csoportmunka. A program 2009-ben kezdődött a Csereháton, és 2013-ra olyan erős civil bázist épített, hogy a vezetők mára a bevont fiatalok és helyiek közül kerülnek ki. A vezetőképzést a fenntarthatóság érdekében indítják el a szervezők. Összesen 24 fő képzését vállalják 2 év alatt és 11 csoportot indítanak. A vezető jelöltekkel eleinte közösen irányítják a csoportok munkáját és fokozatosan engedik át nekik a kezdeményezést. A szervezők mentorként segítenek a résztvevők által generált eseményekben (fellépések, próbák) és új csoportok alapítását kezdeményezik. A projektben várható eredmény, hogy több amatőr csoport jön létre és olyan cselekvőképes fiatalok jelennek meg, akik képesek saját közösségük szervezésére, képviseletére, fejlesztésére.
A Szimbiózis szociális farmok kialakítását szeretné segíteni autista majorságokban és hátrányos helyzetű vidéki településeken. Célcsoportjuk a fogyatékossággal élő és alacsony iskolai végzettségű fiatalok, velük dolgozó szakemberek, hátrányos vidéki települések polgármesterei. Tanulmányutakon látott külföldi jó példákkal gazdagítva tananyagot fejlesztenek a szociális farm kialakításáról és működéséről, és 30 fő (azaz 30 szervezet vagy település) számára egyhetes gyakorlatorientált képzést tartanak. Az eredményeket kiadványban és egynapos konferencián osztják meg a szélesebb szakmai közönséggel. Hosszú távon cél, hogy az érintett fiatalok hasznos tudást szerezzenek, és munkához jussanak, önállóak legyenek, a helyi közösség pedig minőségi mezőgazdasági termékekkel gazdagodjon.
A projekt célja, hogy több oldalról támogassa a hulladékszegény minták terjedését, a környezet- és társadalomtudatos életmódot, a közösségek épülését. Mindezt helyi akciók és lakossági tájékoztató adatbázis létrehozásával, a civil szakmai kapacitások bővítésével, a helyi és országos döntés-előkészítésben és végrehajtásban való részvétellel, és oktatási intézmények és gyerekek aktivizálásával szeretnék elérni a szervezők. A projekt a következő konkrét tevékenységekből épül fel: helyi akciók (nulla hulladék akció, garázsvásár, önkéntes akciók), eszközfejlesztés, adatbázis-frissítés, országos online kampány, sajtózás, vándorkiállítás, kisfilmek készítése, kiadványgyártás, munkacsoport alakítás, szekció a zöldek Országos Találkozóján, koncepció kidolgozás, civil szakmai továbbképzés, jogi tanácsadás, oktatási pályázatok.
A civil szervezetek megerősítéséhez szükséges, hogy növeljék ismertségüket és adományozókat is vonjanak be munkájukba. Az Adjukössze egy olyan eszköz, amely már bizonyította működőképességét. A közösségi adományozást sikerrel használják az új eszközökre és a közösségi bevonásra nyitott civilek. A legtöbb szervezetnek azonban még kiegészítő mentorálásra, képzésekre, kommunikációs segítségre van szüksége a szolgáltatás használatához. A NIOK civil szervezetekkel és szakértőkkel együtt dolgozva fejleszt egy támogatótudásanyagot, melyet aztán adománygyűjtő kampányokban alkalmaz. Céljuk, hogy az Adjukössze oldalon gyűjtő szervezetek között többségben legyenek az adománygyűjtésben kevés sikert elért, kirekesztettekkel foglalkozó és az alulról jövő kezdeményezések. A tudásátadásba a már sikeres szervezeteket is bevonják, az összegyűjtött tapasztalat további adománygyűjtő eszközök használatakor is használható lesz.
Egy friss kutatás szerint (Cziboly-Bethlenfalvy: Színházi nevelési programok kézikönyve, LHarmattan, 2013) hazánkban évente több, mint százezer gyereket, fiatalt visznek el színházi nevelési programokra. Ezek lényege, hogy az előadás előtt, után vagy közben az alkotók párbeszéd vagy dramatikus játékok útján kapcsolatba lépnek a nézővel, és rendszerint emberi, társadalmi, erkölcsi problémákat járnak körül. Évente több mint 170 féle program közül választhatnak a kísérő pedagógusok, ifjúsági munkások és szülők, akiknek a felelős döntéshez alig van támpontjuk, gyakran nem is tudnak az elérhető választékról. A FÜGE ezért egy közzösségi weboldalt hoz létre, ahol a színházi nevelési programok gazdái naprakészen tarthatják programjaik leírását a résztvevők pedig véleményezhetik és pontozhatják ezeket. Ez az értékelés segít a gyerekek kísérőinek felelősen választani a kínálatból és segít a témában érintett döntéshozóknak (pl. pályázati értékelők, rendelet alkotók) is átlátni a területet, egymáshoz viszonyítani a programokat. A honlap közösségi oldal és szakportál egyben, amely 150 színházi szervezet alkotóit és programjait kapcsolja össze egymással, a résztvevőkkel, a szülőkkel és pedagógusokkal.
Magyarországon 24-szeres a látencia a gyermekekkel szembeni visszaélések terén. A szociális ellátórendszer leterhelt, és hiányosan működik. A megelőzésre nem fordítanak figyelmet, a téma megközelítése probléma-fókuszú. A kezdeményezés egy izlandon sikeres megelőző gyermekvédelmi programot adaptál itthon. A módszer alulról építkezve, a szülők és tanárok bevonásával segíti a szociális szakmát abban, hogy a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések minél hamarabb felismerhetőek legyenek, és a gyermekek időben segítő szakemberhez kerüljenek. A programban először 10 fő trénert képeznek ki, akik 150 civil megelőző oktatását végzik el. Az érzékenyítő tréning hatására ezekben a felnőttekben nő a hatékonyság-érzés, az elköteleződés és a környezetükben lévő gyermekekre való odafigyelés. Szélesednek ismereteik a megelőzés szerepéről, annak lépéseiről. A képzéseknek köszönhetően a gyermekek környezetében kompetens felnőttek lesznek, akikhez bizalommal fordulhatnak kérdéseikkel, problémájukkal. A projektben 50 iskolával alakítanak ki hosszú távú együttműködést.
A 3Sz a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekhez szeretne segítséget nyújtani, egyértelmű irányt mutatni az ellátást nyújtó szakembereknek. E cél érdekében megújítják az Etikai Kódexet és a szociális munkásoknak szóló útmutatót készítenek és képzéseket szerveznek. Eredményeiket a SzocExpon osztják meg, és online fórumot hoznak létre.
Az eddig is szórványos vidéki jogvédő kapacitások megszűnése miatt a diszkrimináció és a gyűlöletcselekmények leggyakoribb áldozatai, a roma emberek a korábbinál is kiszolgáltatottabbak lettek, miközben a szélsőségesek atrocitásai, a rendőri túlkapások, az állami és önkormányzati jogsértések intenzitása fokozódott. Ez a kezdeményezés a roma civil szervezeteket készíti fel a legalapvetőbb jogvédő ismeretek professzionális használatára, hogy ezáltal hatékonyan tudjanak érdeket érvényesíteni és fellépni a közösségüket ért jogsértések ellen. Ennek hatására csökken a Budapest függőség, nő a helyi szakmai kapacitás, a civil szervezetek jogvédő tudással felvértezve az eddiginél szélesebb területen tudnak működni, nő a beágyazottságuk. A tudatos érdekérvényesítésnek és a széles körű kommunikációnak köszönhetően változik a jogsértők (önkormányzat, hatóságok, szélsőséges szervezetek) hozzáállása, csökken a jogsértések száma. A projektben kidolgozzák a helyi civil jogvédelem tréningmoduljait, gyakorlati útmutatóit és 10 profi helyi jogvédő szervezet képződik ki, amelyeknek a szervezők helyszíni mentorálással segítenek. Létrejön egy olyan összeszedett módszertan, ami más szervezetek által is adaptálható. A közösséget ért jogsértéseket a projekt során együtt dolgozzák fel az érintettekkel. A projektből jogsértéseknek leginkább kitett nagyszámú borsod megyei roma közösség, szervezeteik, aktivistáik, és ügyfeleik részesülnek. A projekt közvetve 300 roma civil szervezetet ér el.
A program a fogyatékos gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci és családi munkamegosztásra vonatkozó nehézségeit és az őket érő diszkrimináció formáit tárja fel. A felmérés alapján a szervezet munkaerő-piaci szolgáltatásait fejleszti pályaorientációs és egyéni támogató fókusszal. A NÓRA-hálózaton keresztül átadják szolgáltatási módszertanukat, a célcsoport önsegítő csoportjainak érdekérvényesítő és kommunikációs felkészítést tartanak, ezekről kisfilmeket készítenek. A szakmai és önsegítő szerveződések együttműködésével a munkaerőpiaci szolgáltatás országosan elérhetővé válik. A fogyatékos gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzetének feltárása növeli a nők munkaerő-piaci lehetőségeit, társadalmi elismertségüket.
Magyarországon több százezer gyermek él nem megfelelő, egészségre ártalmas lakásban. Számuk évről évre növekszik, körülményeik rosszabbodnak. A 3 napos akció során a Habitat egy installációt állított fel Budapesten, mely a lakhatási szegénységben élő gyermekek nehézségeire hívta fel a figyelmet. Az akcióra meghívtak celebeket és döntéshozókat is és egy facebook applikációval az online közönséget is bevonták.
A PILnet ingyenes jogi segítséget (pro bono) szeretne biztosítani a vidéki civil szervezeteknek is, ezért a budapesti pro bono központhoz hasonlóan négy régióban hoz létre helyi ügyközvetítő platformokat. Ezek segítségével a helyi és budapesti civileket köti össze ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal és a jogi karokkal. A Magyar Ügyvédi Kamara a vidéken praktizáló ügyvédeket segít elérni és bevonni a civil szervezetek jogi támogatásába, a társadalmi ügyek megoldásába. A PILnet emellett a budapesti vállalati kapcsolatait is mobilizálni fogja a regionális kezdeményezések és emberi jogi és közösségi jogi ügyek támogatására.
A roma kisebbségi érdekképviselet tehetetlensége miatt elengedhetetlen, hogy a fiatal romák közül minél többen aktív, demokrataként gondolkodó, saját magukért és a közösségért felelősséget vállaló állampolgárokká váljanak. A fejlesztés kulcseleme az oktatás, amely megfelelő tudáshoz, eszközökhöz – nem mellesleg diplomához – segíti hozzá a cigány fiatalokat. A projekt keretében 30 középiskolás roma fiatal részesül fejlesztésben, melyben fontos szerepe van a már főiskolára, egyetemre járó roma mentoroknak, akik saját példájukkal és személyre szabott támogatásukkal is hozzájárulnak ahhoz, hogy fiatal társaik tudatos, aktív állampolgárok lehessenek, akik az érettségi megszerzése után tovább tudnak tanulni. A program a fiatalok együttműködésére és aktivitására épít. A fiatalok részvétele a fejlesztések mellett a kezdeményezés kommunikációjában (hírek, összefoglalók írása, videó felvételek készítése) is fontos, hiszen saját magukról, munkájukról ők tudnak a leghitelesebb üzeneteket megfogalmazni a szélesebb társadalom és a civil szféra felé.
Rendőrségi, bírósági statisztikai adatok valamint az érintettek beszámolói alapján az elmúlt években hozott törvényi szigorítások és a rendőrségi gyakorlat, elsősorban a roma telepeken nyomorgó állampolgárok „megregulázását” célozza. Az RSK és partnereinek (Idetartozunk Csoport, TASZ, Helsinki Bizottság, NEKI) kapcsolattartói folyamatosan beszámolnak konkrét esetekről, amikor pl. gallyszedés közben „tettenért” megbírságolt romákat zárnak el hetekre, hónapokra. A jelenség várhatóan az elkövetkező hónapokban még inkább felerősödik. A projekt szervezői szeretnék felhívni a közvélemény és a döntéshozók figyelmét, hogy se gazdasági, se szociálpolitikai haszna nincs annak, ha családokat szakítanak szét. Bemutatják azt is, hogy a mélyszegénység ellen nem a büntetések folyamatos szigorításával kell fellépni, hanem egyéb szakpolitikai eszközökkel. Emellett folyamatosan monitorozzák azokat a településeket, amelyek a leginkább érintettek. A kampány célja a szegénység kriminalizálása elleni fellépés a nyilvánosság eszközeivel. A kampányban többek között infografikákat készítenek, riport, interjú formájában feldolgozott eseteket,és a szabályozás gazdasági költséghaszon elemzését végzik el és átadják a Gyevi Bíró-díjat az ország legabszurdabb rendeletét meghozó településének.
A kampány a romákkal kapcsolatos egydimenziós gondolkodás árnyalását célozta, hogy kevesebb szélsőséges gondolat fogalmazódjon meg, vagy találjon támogatókra az átlagemberek körében. Szakmabeli közhely, hogy a többségi romakép torz: szinte csak a kriminalitásra, a szegénységre és a „pozitív” oldalon a roma kultúra képviselőire, leginkább popzenészekre korlátozódik. Sajátos módon a többségi roma kép magukra - a többségi médián szocializálódó - cigányokra is hat és az önképük részévé válik, ami szélsőséges esetben komoly pszichés problémákat okoz. A pozitív önkép hiánya nem csak az egyéni boldogulás útjait nehezíti meg, de a romák erős és öntudatos közösséggé szerveződését is nagymértékben akadályozza. A kampányban a szervezők a következőkön keresztül mutatták be a romák jelenlétét az országban: az ország hírnevét öregbítő legendás személyiségek révén, a történelem névtelen roma hősein keresztül és megmutatva, hogy az országot építő és működtető tömegek által a romák szerves részei a magyar társadalomnak. Hogy
A településrendezési tervek és az engedélyezett környezethasználat erősen meghatározza, hogy milyen egy településen a környezet.
Mindezek megalkotásában a lakosság alig vesz részt. A tervek elfogadásában a közösség csak formálisan vesz részt, és a jogorvoslati lehetőségeket sem veszik igénybe. A civilek nem is tudják, hogy milyen módon vehetnek részt ezen eljárásokban, a helyi jogi segítség pedig vagy elutasító vagy megfizethetetlen, a beruházók, önkormányzatok, hatóságok nem meggyőzhetők. Az egyesület célja, hogy megtanítsa a civileket arra, hogy hogyan tudnak résztvenni a településrendezési és -fejlesztési eljárásokban. A projektben először régiónként összegyűjtenek legalább két fejlesztéssel kapcsolatos konfliktust és ingyenesen jogi segítséget biztosítanak a lakosságnak ezek megoldásában. Emellett régiónként jogsegélyszolgálati napokat illetve az ügyek hosszú távú követését is biztosítják. A tapasztalatokból útmutatót készítenek, és online is megosztják tapasztalataikat valamint javaslatokat fogalmaznak meg a jogalkotók felé.
Az elmagányosodott 40 év feletti korosztály és az egyedül élő mozgáskorlátozottak száma igen magas Magyarországon. 2011-es adatok szerint hazánkban 1 millió fő a 40 év feletti egyedülállók száma. A népesség 16,6 százaléka tartós betegséggel él, ezeknek 77 százaléka 50 évnél idősebb. A DélUtán Alapítvány anonim lelkisegély-szolgálatot működtet, hívói a fenti csoportokból kerülnek ki. Panaszaik többnyire a fájdalmas egyedüllétről és a társas kapcsolat, párkapcsolat iránti vágyról szólnak.
A projekt célja a célcsoportok izolációjának és szorító magányának feloldása, ezáltal életminőségük jelentős javítása.
Egy társkereső honlap létrehozásával ingyenes, biztonságos, interaktív érintkezési lehetőséget biztosítanak és kiegészítő szolgáltatásokkal (telefonos lelkisegély-szolgálat, személyes találkozási pont biztosítása) is segítik a társas kapcsolatok kialakítását.
A DélUtán önkéntesei számára szakmai továbblépést hozhat a program, az együttműködő szervezetek pedig egy sokak által igényelt szolgáltatást tudnak ajánlani tagjaik számára.
Budapest VIII.-IX., kerülete, a hátrányos helyzetű roma gyerekek és családok kerülete. Egy gettó, a társadalmi kirekesztődés, a megkülönböztetés és az esélyegyenlőség fokozott problémájával. A Bérház-Színház létrehozásával a szervezők a kerületben élő fiatal roma tehetségeket szeretné gondozni, s ezzel hozzájárulni a roma társadalmi integrációhoz, a kultúrák közötti párbeszédhez és az esélyegyenlőség növeléséhez. A projekt célcsoportja a TEÁT-ROM társulat gyerekszereplői, azok családtagjai, közvetve rokonaik, és az előadások nézőközönsége. A színházban résztvevők motivációja, kapcsolat-, és kommunikációs készsége fejlődik, erősödik roma identitásuk és a családon belüli generációk együttműködése.
A civil ethosz alacsony szintjéből fakadóan minimális a szervezetek társadalmi támogatottsága; a leghátrányosabb helyzetű, vidékies térségekben különösen jellemző az érdekvédelmi kapacitások hiánya és az érintettek részvételének alacsony szintje. A kezdeményezés a Szegénységellenes Hálózatot erősíti meg és a szociális érdekvédelmi munkát fejleszti közös országos kampányokkal, képzésekkel. Bevezetik emellett az érintettek bevonásával járó közösségszervezést is. A projektben mozgósítják a Hálózat aktív tagjait, figyelve az érintett szegénységben élők bevonására és közösségszervezői képzéseket tartanak nekik. A résztvevők már a képzés során elkezdik felépíteni közösségi bázisukat és helyi akciókat valósítanak meg. A szervezők emellett két országos kampányt valósítanak meg a foglalkoztatás/közmunka és minimáljövedelem témáiban.
Az akciót a budapesti önkormányzati választási rendszer 2014 nyári átalakításából következő szélsőséges választójog-egyenlőtlenség tette szükségessé, a fellépést pedig az októberi választások időszerűvé. Az akció egy számos érintettet mozgósító játékos, interaktív kampánynyitó eseményből, egy ironikus, call-for-action-re irányító kampányoldalból és az ombudsmannak küldhető mintabeadvány és benyújtási útmutatóból, játékos fb-appok és offline kommunikációs anyagokból állt. Az elsődleges cél a fiatal budapesti választópolgárok aktivizálása volt az új önkormányzati választási rendszerben fellépő választójog-egyenlőtlenség ellenében. Ezt a célt a TASZ várakozáson felül teljesítette: 168 panaszt nyújtottak be az ombudsmanhoz a kampányoldalon keresztül. Cél volt továbbá a panaszjog, mint szavazáson kívüli állampolgári részvételi forma, állampolgári jogvédelmi eszköz megismertetése, bemutatása és népszerűsítése, mely szintén teljesült, a vártnál jóval többen látogatták meg az oldalt.
Az alapítvány célja, hogy három leszakadó, romák által nagy számban lakott település általános iskoláiban fejlessze a toleranciát és csökkentse a konfliktusokat és a gyűlöletbeszédet. A projektben alkalmazott módszer alapja egy színdarab, melyet bevándorló, zsidó, roma és magyar fiatalok közösen hoztak létre és adnak elő. A gyerekek aktív részvevői lesznek az általuk megálmodott kulturális mű létrehozásának. Interaktív előadásokon, játékos foglalkozásokon és kétnapos kulturális rendezvényen vesznek részt, egymástól tanulva, egymást segítve. A tanárok képzésen vehetnek részt, mely a fenntarthatóság alapja is.
A projekt aktualitását a Gyulai Törvényszék március 27-i ítélete adta, melynek indokolásában a bíróság (illetve az ügyben eljáró Mucsi Erika bírónő) rasszista, a cigányságot megbélyegző, a közösség emberi méltóságát súlyosan sértő kijelentéseket tett. Az akcióval a szervezők a gyűlöletbeszéddel szembeni kiállásra mozgósították az állampolgárokat és konkrét intézkedéseket szerettek volna kikényszeríteni a nyilvánosság erejével. Az akcióban résztevők képeslapokat és e-lapokat küldtek Mucsi Erika bírónak, Orbán Viktor miniszterelnöknek, Balog Zoltán és Navracsics Tibor minisztereknek. A képeslapok szövegei arra szólították fel a bírót, hogy kérjen nyilvánosan bocsánatot roma honfitársaitól, a kormányzat képviselőit pedig arra kérték, hogy lépjenek fel a gyűlöletkeltő beszéd ellen és gyakoroljanak zéró toleranciát közhatalmat gyakorlók gyűlöletbeszédével szemben.
A roma gyerekek iskolai elkülönítése országos probléma. 2010 óta államosították a köznevelést, így a döntések és a felelősség is Budapestre került, az állami retorika pártolja a szegregációt, míg az integráció pártiak kapun kívülre kényszerülve szervezkednek. Jelen kezdeményezéssel a szervezők négy új településen kapcsolják össze a szülői közösségeket, azzal a céllal, hogy bezárassák a szegregált iskolákat és integráljanak száz roma iskolást (átiratkozással). Emellett tananyag pert indítanak a romák előítéletmentes ábrázolásáról. Az átiratkozást és iskolabezárást négy pro bono ügyvéd és jogi segítő támogatja, az integráció előnyeiről kisfilmek készülnek és a modellt leíró dokumentumfilm. Az átiratkozási akciókról oktatófilm készül, és egy kisokos a helyi közösségeknek. A képviselt ügyekből esettanulmányokat írnak, a résztvevőknek rendszeres találkozókat szerveznek.
Nyíregyházán sok épület van, ahova nem lehet bemenni babakocsival, kerekesszékkel. A projekt célja megkönnyíteni a hétköznapokat, a babakocsival közlekedő, mozgásukban akadályozott emberek és gyermekek életminőségének javítása, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítása.
Az akadálymentesítés közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy az érintett intézményeket használó hátrányos helyzetű, sérülékeny társadalmi csoportok társadalmi aktivitása, életminősége javuljon, és a helyi közösségben való aktív részvétele növekedjen. Az intézményrendszer akadálymentesítése, a szolgáltatások minőségének javítása, az igénybevevők megfelelő ellátásának megteremtése az esélyegyenlőség növeléséhez is hozzájárul. Az akadálymentes intézményekhez való csatlakozás remélhetőleg presztízs értékű lesz, így ösztönözve minél többeket a példa követésére.
A célcsoportok a hátrányos helyzetűeken túl az intézmények, üzletek, amelyek nem rendelkeznek rámpával, vagy akadálymentesített bejutással, az ügyfélszolgálati pontok, ahol nagy ügyfélforgalmat bonyolítanak, illetve felkeresésük az ügyfél számára nem kikerülhető.
Az egyesület a fogyatékossággal élők érdekképviseletét és társadalmi beilleszkedését segíti, de emellett nagy hangsúlyt fektet a társadalmi szemléletformálásra is. A gyermekek toleranciára nevelésében és a fogyatékossággal élők jobb társadalmi integrációjában különleges eszközöket használnak: Az óvodások a meseterápia módszerének és a segítőkutyák jelenlétének köszönhetően már kisgyermekként átélik az empátia érzését. Az egyesület önkéntesei a segítőkutyák munkáján keresztül bemutatják a hallás-, mozgás-, látássérültek, valamint az autisták és az értelmileg akadályozottak mindennapjait. Konferenciát szerveznek a segítőkutyákról és a társadalmi integrációról a területen dolgozó szakemberek számára. A szélesebb nyilvánosságra a média bevonásával, saját honlap és film készítésével, terjesztésével hatnak. A programok megvalósításában együttműködnek az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karral, óvodákkal és egyéb segítőkutyás szervezetekkel.
A radikális mozgalmak aktivitásának növekedésével megszaporodtak a gyűlölet motiválta incidensek Magyarországon, amelyek leggyakrabban a roma emberek ellen irányulnak. A projekt célja, hogy tudatosan felkészítse a rendőrség gyakorló parancsnokait egy hirtelen kirobbanó etnikai konfliktus vagy provokáció megfelelő kezelésére, illetve pozitív képet közvetítsen a romák társadalmi, rendvédelmi szerepvállalásáról. A speciális képzést és a protokollt az Országos Rendőr-főkapitányság és a Norvég Rendőrség szakembereinek tapasztalatai alapján dolgozzák ki a szervezők. Emellett elindítanak egy roma rendvédelmi kampányt, amely felhívja a figyelmet a roma rendőrökre és arra, hogy a rendőrség várja soraiba a roma fiatalokat. A projektnek köszönhetően a rendőrség sokkal felkészültebben tudja kezelni a gyűlölet alapú incidenseket ,és javul a romákról kialakult kép a közvéleményben.
Kecskeméten több közösségi tér is működik, ahova szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok járnak. Ezek a helyek sokszínű programokat kínálnak ingyenesen, könnyen megközelíthetőek, igénybe vehetőek. Kettő, közös telephellyel rendelkező tér részéről több jelzés érkezett a Karitász Alapítvány felé a közösségben felbukkanó problémákról, kirekesztő magatartásról, motiválatlanságról. A szervezők interaktív foglalkozásokat, kortárs segítői képzést és programokat fog szervezni a két közösségi helyen, ezzel segítve a fiataloknak, hogy maguk találjanak megoldást a közösség problémáira.
A szervezet célja az autizmussal élők foglalkoztatási esélyeinek növelése, amit magas színvonalú képzésekkel, foglalkoztatással, minőségi termékek gyártásával kívánnak elérni. A projektben autizmussal élő fiataloknak biztosítanak gyakorlati oktatást, a résztvevők egyedi kézműves és 3D technológiával gyártott termékek előállítását tanulják meg. A tanfolyamhoz tananyagot is fejlesztenek a szervezők, ami egy későbbi akreditált képzés alapja lehet. A szervezet hosszú távú célja az autizmussal élő fiatalok foglalkoztatása egy társadalmi vállalkozás keretében, és a fogyatékkal élők foglalkoztatásának közéleti fókuszba helyezése.
A Messzelátó új tagsági modellt vezet be az egyesületben, és a belső működést is fejleszti. Az egyesület szeretné, ha tagjai a szervezet aktív résztvevőivé, szervezőivé, döntéshozóivá válnának. Az új tagok képessé válnak saját események megszervezésére környezetükben, melybe helyi embereket és társadalmilag sérülékeny csoportokat is bevonnak. A projekt tagsági programokból (6 aktivizáló, 6 tudásátadó, 4 közösségi), kutatásból s ezen keresztül 10 további egyesület és a Messzelátó fejlesztéséből áll (az egyesület anyagi függetlensége nő, kapcsolatrendszere és vidéki jelenléte erősödik).
Az ökológiai szempontokat figyelmen kívül hagyó hatalmas mennyiségben elhelyezett világítótestek nagyon gyors terjedése maga után vonta a lakott területeken élő emberek és a várostól távoli természeti környezet fényterhelésének rohamos emelkedését. A Bükki Nemzeti Park hazánk legbiodiverzebb nemzeti parkja, majd 100%-ban erdősült. A Kaptárkő Egyesület az itt található természeti értékek, főként állatok védelme érdekében szeretné enyhíteni a fényszennyezést. Mivel a döntéshozók, településvezetők, véleményvezérek körében a probléma ismeretlen, elsősorban rájuk szeretnének hatni. Ennek érdekében csillagászati szemléletformáló és éjszakai bemutatókat szerveznek, felmérik a fényszennyező világítótesteket és a fényszennyezés mértékét a bükki településeken. Az összegyűjtött adatokat fórumokon és egyéb csatornákon terjesztik a közönség és a döntéshozók elé, párbeszédet kezdeményeznek a témáról.
A hiteles emberi kapcsolatokra épülő, egymást segítő közösség számos problémára megoldást jelent. A szervezők egy legalább 100 együttműködő családból álló falusi jellegű, kertvárosi mintaközösséget, Szívesség-kört építenek fel Szegeden, amelyben az emberek egymást segítik mindennapi megélhetésükben szabadidejük, eszközeik, valamint tudásuk megosztásával. A cél érdekében egy weboldalt is létrehoznak, mely a résztvevő közösségnek segít a használható eszközök és szabad kapacitások baráti cseréjében.
Told az egyik leghátrányosabb helyzetű falu hazánkban. Az itt élőknek - függetlenül attól, hogy romák vagy sem - alig van esélyük munkát találni vagy sikereket elérni. Nagyon fontos lenne, hogy egy olyan közösség részeivé váljanak, mely tesz a saját fejlődéséért. Az Igazgyöny jó néhány éve dolgozik az itt élőkkel és készíti fel őket az élet különböző területein. A nők ebben a közösségben kulcsszereppel bírnak, ez a projekt az ő megerősítésüket és önszerveződésüket szolgálja. Ebben a kezdeményezésben olyan közösségi eseményeket és képzéséket szerveznek, mely a helyi nők kérdéseivel foglalkozik: háztartás vezetés, a családi élet gazdasági tervezése, családon belüli erőszak, konfliktuskezelés és tudatos családtervezés. A projektben 30 roma és nem roma nő képességeit, tudatosságát fejlesztik és rajtuk keresztül a közösségeiket is. A résztvevő nők eseményeket és kirándulásokat szerveznek és a közösségi médián keresztül megosztják életüket és véleményüket a többiekkel is. Családjuk és a szélesebb társadalom számára is be tudják bizonyítani, hogy képesek alakítani jövőjüket.
A sérült gyerekek és családjaik számára a megfelelő terápiás eszközök – amelyek lehetővé teszik a fiatalok fejlődését – sokszor földrajzi vagy anyagi okok miatt nem elérhetőek, illetve saját mindennapjaikba nem beemelhetőek. A Retextil használt textíliákból készült terápiás termékeket készít és ad át hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő gyerekeknek és szüleiknek. Ezek használata könnyen elsajátítható, és otthon is könnyű elkészíteni őket. A projekt során 100 érintettnek és 40 családnak nyújtanak szolgáltatást, és 13 szervezetnek adnak tovább használható tudást az eszközökhöz és a módszertanhoz kapcsolódóan. Számos tevékenység Baranya kisebb településein fog megvalósulni, ahol hasonló szolgáltatások elérhetetlenek a helyi lakosok számára. A módszert és eredményeit országos médiakampányon keresztül a szakma mellett a nagyközönséghez is eljuttatják.
Az Éghajlatvédelmi Szövetség együttműködési szintje kettős, az országos hálózat mellett nagyon fontosak a helyi körök, melyben a civil szervezeti tagok a helyi települések önkormányzataival és közösségeivel működnek együtt. A szövetség célja, hogy a társadalmi szervezetek közreműködésével hosszú távon segítsék a helyi közösségek önellátásnak megalapozását és környezeti terhelésük csökkentését. Ebben a projektben helyi közösségi köröket fejleszenek 6 civil tagszervezettel és legalább 12 település közösségével. Emellett képzik a helyi döntéshozókat és véleményformálókat és elültetik az év fáját 20 tag működési területén.
Az abortuszturizmus egy olyan létező jelenség, mely láthatóvá teszi az egyes államok polgárainak önrendelkezését csorbító politikai irányvonalakat. Az egészségszolgáltatások turizmusának rendszerint gazdasági okai vannak, de az abortuszturizmus okozója a kormányzati paradigmák hatása az egészségügyi és jogi protokollokra. Magyarországon nem valósul meg egészében a teljeskörű tájékoztatáshoz kötött beleegyezésen alapuló hozzájárulás, egészséges nőkre hatalmi önkénnyel kényszerítenek intervenciókat. Az abortusz legális, de nem tablettával, és többek között ezért lesznek nők abortuszturisták, ha megtehetik.
A szervezet egy nemzetközi információszolgáltató hálózatot állít fel, melyben a szakmai, politikai, jogi és gyakorlati tényeket új, szokatlan felületeken, taktikus médiahasználati stratégiával terjesztik el, elébe menve az előítéleteknek. A projektnek nem célja a lobbizás, közvetlenül az állampolgárokhoz akarnak eljutni, információt megosztani oly módon, hogy közben ne állítsanak elő új, követendő normákat.
A csongrádi kezdeményezés célja, hogy a megyei üzletek vakbarát akadálymentesítését segítse. Ennek érdekében a szervezet „Vakbarát üzlet” minősítési rendszert dolgoz ki és vezet be a megyében. A minősítő tanúsítvány megadásával csökken a látássérült vásárlók kiszolgáltatottsága, fogyasztói biztonságuk nő. A minősítés kidolgozása mellett a szervezők felkészítik a próbavásárlókat és minősítőket, majd próbavásárlásokat tartanak, minősítik az üzleteket és a megfelelőknek tanúsítást adnak. A minősítési rendszert később országos szintre is kiterjesztik.
Az alapítvány egy gyümölcsfeldolgozó létrehozásával és gyümölcsészeti programok szervezésével az Ormánság négy falvában szeretné ösztönözni a gyümölcstermesztést. A célterületen a gyümölcsészeti tevékenység évek óta gazdagodik, az Ormánság Alapítvány jó kapcsolatokkal rendelkezik ormánsági és kárpát-medencei szervezetekkel az alkalmazkodó gyümölcsészet területén. E gyümölcsészet terjedése másutt is hasonló eredményekkel járhat. A projekt célcsoportja a 4 falu 25-30 szegény családja (fele roma származású, főleg munkanélküliek). A projektben együttműködő szervezetek a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat, helyi civil szervezetek és önkormányzatok.
Esztergomban még nem volt olyan vizsgálat, amely felmérte volna a város és környéke drogfogyasztási szokásait. A Nemzeti Drog Fókuszpont szerint 2012-ben Komárom-Esztergom megyében regisztrálták az egyik legtöbb kábítószerrel való visszaéléssel kapcsolatos bűncselekményt. Ezzel szemben a város nem rendelkezett addiktológiai szakrendeléssel, és olyan kapcsolódó szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mint a szenvedélybetegek nappali, közösségi és alacsonyküszöbű ellátásai. A projekt célja ennek a hiátusnak a részleges feloldása, addiktológiai konzultációs szolgáltatás biztosítása Esztergomban.
Az új paksi atomerőmű építése olyan jelentőségű ügy, amelyben nagyon fontos a civil kapacitásépítés és összefogás. A projekt ezért egyszerre célozza a demokratikus értékek (átláthatóság, részvétel, elszámoltathatóság) és a környezeti és társadalmi fenntarthatóság érvényesítését, valamint a civil szektor fejlesztését. A célcsoport elsősorban a környezeti és társadalmi szervezetek és az egyetemisták, akiken keresztül az állampolgári aktivitás növekedhet. A projekt másik célcsoportját a hazai kormányzat és az Európai Bizottság döntéshozói alkotják, akik az engedélyezési (pl. környezeti) folyamatok és a disszemináció során válnak célcsoporttá. A lakosságnak nincs információja a paksi bővítésről, mert a döntés eddigi folyamataiból kizárták, így az Energiaklub elsőként adatokat igényel. A döntési folyamat lezajlott részeit jogi felülvizsgálat alá vetik, és az ezután következőket is ellenőriztetik. A megszerzett információkat a civil szervezetekkel, szakkollégiumokkal és a médiával együtt országosan terjesztik, fórumokat és kommunikációs kampányokat szerveznek. A civil szervezeteket képzéseken készítik fel a részvételre, a polgárok közügyek iránti érdeklődésének növelésére. A társadalmi párbeszéddel, a széles körű kommunikációval elérik, hogy a téma erősebben jelenjen meg a közbeszédben, és a társadalom nagyobb része formáljon róla véleményt. Ezzel a közügyek iránti érzékenység és az állampolgári aktivitás is nő.
A Bárányfelhő Alapítvány alapvetően nehézségekkel küzdő gyermekek terápiáját támogatja, de egyre több olyan nővel kerülnek kapcsolatba, akik bántalmazó kapcsolatból léptek ki, vagy szeretnének kilépni. Programjukkal ezért segítséget szeretnének nyújtani azoknak a nőknek, akik válás után egyedül maradtak a bántalmazás súlyos, minden területet érintő hagyatékával. A program jogtudatosságot szeretne kialakítani a nőkben, fontos hangsúlyt fektetve az esélyegyenlőség csoporton belüli és széles körben való elterjesztésére, a bántalmazással kapcsolatos tévhitek eloszlatására. A program jogi, pénzügyi, pszichológiai tanácsadást, tematikus hétvégéket, közösségépítést tartalmaz az önsegítő csoport erejével, a résztvevők igényeinek megfelelően.
A Tilos egy új műsort hozott létre Civilizáció címmel, hogy minél több kevésbé látható civil szervezetnek és programnak nyújtson lehetőséget a bemutatkozásra. Nyolcheti rotációban különböző civil témákhoz kerestek műsorkészítőket, akik visszatérően tudnak foglalkozni az adott terület szervezeteivel. A műsor fontos célja, hogy a hallgatókat meggyőzzék arról, hogy civilkedni jó. A műsort a rádió több platformon is hirdeti, mobil applikációt is fejlesztettek hozzá. A rendszeres műsorok mellett a Tilos fundraising fesztiválján, a Tilos Maratonon is helyet biztosítanak minden jelentkezőnek.
A fogyatékossággal élők és ép emberek közös szabadidő eltöltési lehetőségei országos szinten korlátozottak, melynek oka részben a fogyatékossággal élők elzárt életmódja. A kampány során szabadidős programokat lehet felajánlani, melyekben fogyatékossággal élők és épek együtt vehetnek részt. A résztvevők olyan élményekhez juthatnak, amelyek másként nem lennének számukra elérhetőek, az ép emberek pedig – előítéletektől mentes – közvetlen, valódi tudást szerezhetnek a fogyatékos emberekről.
Az iskolai oktatásban alig akad lehetőség a nyílt vitára, tőlünk eltérő társadalmi csoportok tagjaival való személyes találkozásra, eltérő szempontok és értékek megismerésére. Az Uccu roma önkéntesei évek óta tartanak iskolákban foglalkozásokat, ahol a diákok tabuk nélkül beszélgethetnek cigánysággal kapcsolatos kérdéseikről, és személyes kapcsolatba kerülhetnek a foglalkozás vezetőivel. A projekt keretében a szervezet Pécsen alakít ki új csapatot, melynek tagjai megfelelő képzésen való részvétel után tartanak foglalkozásokat ezer diák számára a környező iskolákban. A 10 új önkéntes havi rendszerességgel vesz részt további műhelymunkákon és csapatépítő eseményeken, melyek a fiatalok szakmai fejlesztését és a közösség erősítését egyaránt szolgálják. Az önkéntesekkel való személyes találkozás, a velük való őszinte beszélgetés és számos játékos gyakorlat egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevő diákok cigánysággal kapcsolatos ismeretei bővüljenek, előítéletei pedig csökkenjenek.
A kezdeményezés célja, hogy feltárja közelmúltunk személyes történeteit, melyekről eddig nyilvánosság előtt senki sem beszélt és segítse az LMBT-közösséget és a többségi társadalmat ezek feldolgozásában, a párbeszéd kialakításában. A történetek jelentős része épp a külvilággal való ütközések, a félelmek dokumentuma. Ennek az elnyomásnak, nem csak az elszenvedő, de a bántalmazó vagy közömbösséget tanúsító többség is részese a mai napig. A projekt keretében 12 videós interjút tesznek közzé az alkotók a projekt blogján és közösségi oldalakon. Az interjúkból kötet is készül, melyet 500 példányban adnak ki és mutatnak be Budapesten és öt vidéki nagyvárosban. A szervezők ezzel a kezdeményezéssel is szeretnék bátorítani az idősebb meleg embereket történeteik elmondására, tapasztalataik megosztására. A projekt partnerei több LMBT-szervezet, az Index, a Delta Film, az Éclipse Film, az Alexandra Könyváruház és az Ulpius Ház Kiadó.
Miskolc, egy olyan város, ahol nagy a munkanélküliség, sok a szegény, és a hátrányos helyzetűek tábora is egyre nő, amelynek a gyerekek és a fiatalok a legnagyobb károsultjai. Sok a céltalanul csellengő fiatal, akik nyáron még jobban kirekesztettek, hiszen számukra a nyaralás elérhetetlen. A Komlóstetői Kerékpárosklub ezekre a problémákra hívta fel a figyelmet több rendezvényen, melyeken párosával lehetett egyhelyben tekerni a nemes célokért. Az akció 3-5 ezer embert ért el, és százan adományoztak. Az összegyűjtött adományokat a BAZ Megyei Gyermekvédelmi Központ Befogadó Otthonának ajánlották fel.
Magyarországon a kis területű természeti értékek számára nincs igazán jó védettségi kategória. A települési önkormányzatok pedig általában inkább teherként tekintenek a "helyi jelentőségű védett természeti területek" létrehozására. A Tótkomlós területén talált komoly növény- és állattani értékek védelmének érdekében a támogatott szervezet a helyi védettség elérését tűzte ki célul, a területek megóvásához és bemutatásához pedig jelző és tájékoztató táblákat helyezett el. A lakosság és főként a helyi diákság számára túrákkal, és szakvezetésekkel hozták közelebb a helyi értékeket. A helyi jelentőségű védett természeti területek hálózatának kialakításába igyekeztek bevonni minél több fiatalt is, így növelve a környezetvédelem iránt elkötelezettek helyi bázisát.
A Centropa célja, hogy motiválja a diákokat és tanárokat a zsidóság történetének megismerésére, feldolgozására. Ezért egy szemináriumot fognak tartani tanároknak, majd a segítségükkel videókészítő versenyt hirdetnek, melyen a diákok saját városuk, településük vagy kerületük zsidóságának történetét dolgozhatják fel.
Magyarországon sok tízezer ember él lakóotthonokban, ők szinte láthatatlanok a társadalom számára. Többek között olyan autisták is, akik önálló életvitelre nem képesek, kreatív teremtő erejük azonban kétségbevonhatatlan. A lakóotthonoknak nincsenek forrásaik a tehetséges fiatalok érdemi, kreatív fejlesztésére. A projektnek köszönhetően az érintettek művészetterápiában és fejlesztésben vehetnek részt, és a művészeti piacon is értékkel bíró alkotásokat hozhatnak létre. A kezdeményezés terápiás és művészeti fókuszai mellett a kortárs művészeti szcénában és a társadalmi tudatformálás terén is kifejti hatását. A művészeti alkotásokból befolyó összegek pedig az anyagi gondokkal küszködő lakóotthonok számára jelentenek forrást. A kezdeményezés keretében jelenleg 12 intézet és 200 érintett kap támogatást, hét lakóotthonban zajlanak heti rendszerességgel művészeti foglalkozások, 60 autista rendszeres, aktív részvételével. Ennek eredménye egy egyedülálló és fokozatosan gazdagodó több ezer darabos autista rajzgyűjtemény, melynek művészi válogatása megjelenik az autisticart.hu és autisticart.eu oldalakon is. Magyarországon egyedüliként biztosítanak művészeti foglalkozásokat kortárs művészeti szemlélettel – amiben az autista személyek sokszor jóval eredményesebbek, mint a hagyományos kreatív ábrázolásmódokban. A fiatalok látványosan fejlődnek - van aki bár a mai napig nem beszél, igazi művész vált belőle, míg másik társának már saját egyéni kiállítása is nyílt. Ezeken túl a kiemelkedő alkotások az alapítvány 2013-ban létrehozott dizájnmárkája, az Autistic Art termékein is megjelennek. A nagy sikerű és publicitást kapott termékek felhívják a figyelmet az autizmus és az autisták ügyére, segítik annak társadalmi elfogadását, a termékértékesítés eredményével pedig az alapítvány szintén a lakóotthonokat és a művészeti foglalkozások fenntartását finanszírozza.
A magyar társadalom évtizedes problémája az állampolgári ismeretek szinte teljes hiánya. A társadalmi együttélés számos nehézsége vezethető erre vissza. A Bibó Szakkollégium Állampolgári Nevelési táborában résztvevő 50 - zömében hátrányos helyzetű - kisdiák alapvető állampolgári és európai uniós ismereteket sajátíthat el, öt nap alatt. A résztvevő diákokat a Bibó István Szakkollégium hallgatói az alapvető állampolgári jogokkal, az államszervezettel, pénzügyekkel, és az EU-val kapcsolatos alapismeretekre oktatják játékos formában, a táborhoz egy példákkal illusztrált munkafüzet is készül.
A párkapcsolati erőszak áldozatai 95%-ban nők, ennek oka a nemek között a társadalomban fennálló egyenlőtlenséghez is köthető. A probléma megoldásához szükséges a konkrét meghatározás ismerete is, ám ez csupán a társadalom kis százaléka előtt ismert. Vannak megoldások, léteznek segítő szervezetek, melyek lelki, jogorvoslati és technikai segítséget kínálnak, de az áldozatok és a tanúk még mindig csak elenyésző számban fordulnak hozzájuk, és a legtöbben nem tesznek semmit.
A Színműhely Alapítvány a segítő szervezetek munkájára hívja fel a figyelmet, és az általuk közzétett, a probléma meghatározásával kapcsolatos-, és annak megoldására irányuló információkra. Aktivizálják az áldozatokat, és a tanúkat, szembesítik az esetleges elkövetőket a tetteikkel, és megismertetik velük a megoldási lehetőségeket. Ezzel az áldozatok nagyobb számban jutnak valós segítséghez, nőni fog az áldozatok és a tanúk gyakorlati aktivitása a probléma megoldásával kapcsolatban, és csökken a potenciális elkövetők száma.
A hajléktalanság az egyik legkeményebb társadalmi problémánk, ami tízezreknek okoz napi szintű, leírhatatlan szenvedéseket, és az egész társadalom számára feladatot jelent. A kezdeményezés célja, hogy minden olyan szinten, amely ezt a jelenséget meghatározza, cselekvő részvételen alapuló megoldásokat mutasson be, a továbbadás szándékával. Ennek érdekében filmet készítenek az AVM-modelljéről, melynek alapján a Közélet Iskolája egy új képzést fejleszt ki és bonyolít le. Ezzel az önszerveződés és állampolgári érdekérvényesítés bevált módszertanát adják tovább. Emellett a Van Esély Alapítvány pályázatokat ír ki hajléktalan emberek és segítőik számára, melyben olyan konkrét beruházásra lehet pályázni 100-150 ezer Ft értékben, amellyel a pályázó maga javíthat helyzetén. A projekt hatására az érintettek szélesebb köre átéli: nemcsak saját sorsukon képesek változtatni, hanem közös érdekeik védelmére is alkalmasak. A szociális ellátórendszer szereplői a hajléktalanság konzerválása helyett elindulnak az egyéni megoldásokra fókuszáló megoldások felé. Mindazok, akik ebbe adományozóként bekapcsolódnak, a társadalmi felelősségvállalás aktív szereplőivé válnak. Az AVM módszertanát megismerve pedig a civil szektor szélesebb körének válik elérhetővé az érdekvédelemnek ez fajtája.
A roma telepeken élő fiatalok sokszor beilleszkedési, önértékelési problémákkal küzdenek, nem bíznak abban, hogy sikeres életpályájuk lehet, illetve, hogy alakítani tudják közösségük életét, körülményeit. Hathatós segítség nélkül a negatív életpálya beigazolódik, s végleg elszigetelődnek. A projekt célja, hogy 5 roma telepen élő 26 fiatal képzésének köszönhetően pozitív kortárs példaképek jelenjenek meg, s nőjön az ott élő roma fiatalok önbizalma, érdekérvényesítő képessége és esélyegyenlősége. Hosszú távon egy kortárs segítő hálózat kiépítése a cél, a konfliktusok békés kezelésének elterjedése, s a romák elismertségének és integrációjának növekedése. A kezdeményezés keretében egy ifi tréner csoport (6 telepi fiatal) képzésen vesz részt, ami által ők is képessé válnak társaik aktivizálására. Ennek köszönhetően 20 roma telepi fiatal megtervez és megvalósít két önkéntes akciót egy általuk meghatározott, társadalmilag hasznos cél érdekében, további 100-150 fő bevonásával. Mivel a kezdeményezés részleteit a fiatalok maguk alakítják ki, így annak módszereit és eredményeit is valóban sajátjuknak érzik majd. Ezáltal önértékelésük és aktív felelősségvállalásuk egyaránt megerősödik, és sikereik a szélesebb társadalom számára is megmutathatóvá válnak.
Hazánkban az értelmi sérült emberek önálló életének és munkába állásának feltételei nem megoldottak. Ez súlyos terhet jelent az érintett családok számára. A sikeres Szárnypróba program hatására megnőtt az értelmi sérült emberek igénye a szülőktől független, támogatott életre és munkába állás feltételeinek megteremtésére. A projekt célja a fogyatékkal élő (főleg Williams szindrómás és egyéb ritka beteg) fiatalok felkészítése az önálló életre az ő igényeiknek és sajátosságaiknak megfelelő munkán és tréningeken keresztül. A munka során tapasztalatot gyűjtenek az értelmi sérült embereknek szóló rendezvények szervezéséről, aminek eredményeképpen elindulhat egy non-profit, majd később akár for-profit vállalkozás. A rendezvények sokkal inkább az érintettek közvetlen igényeinek fognak megfelelni, mivel ők maguk is részt vesznek a szervezésben. Más, hasonló kezdeményezések is tudják majd hasznosítani a projekt során felhalmozott tudást, tapasztalatot. Emellett szakemberek által vezetett tréningeken négy konkrét rendezvényt szerveznek egy napostól, a két hetesig. A szakmai munkát a norvégiai Frambu és az ELTE BGGYK együttműködése segíti. A projekt eredményeit és módszereit széles körű szakmai kommunikáció segítségével juttatják el érdeklődő intézeteknek és civileknek.
A bagi romatelepen élő gyerekek folyamatos kudarcokat élnek át az iskolában, többek közt készségeik, képességeik alacsony szintje és a támogató közeg hiánya miatt. Nagy többségük nem tud továbbtanulni, és nincs esélye kitörni a telep bezártságából. A projekt célja, hogy támogatást nyújtson 80 telepen élő gyerek számára alapkészség és érzelmi fejlesztésen, illetve a focicsapat közösségén keresztül. Ebben a munkában kiemelt szerepe van az egyetemista és középiskolás önkénteseknek, akik heti rendszerességgel tartanak foglalkozásokat a gyerekeknek. A helyi lakosok bevonódása, az intézményekkel és családokkal való rendszeres kapcsolattartás pedig ahhoz járul hozzá, hogy az érintettek igényei és szerepvállalása minél több helyen megjelenjen a projektben, és annak tevékenységei valóban jótékony hatással bírjanak életükre. A hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik fejlesztése, közösségszervezése mellett a kezdeményezés célja az is, hogy a résztvevő önkéntesek, illetve a projekt kommunikációs eszközeinek köszönhetően a szélesebb társadalom is érzékenyebbé váljon a telepen és hasonló körülmények között élők élethelyzete iránt, és megismerjék a bagi közösség aktivitásának eredményeit. A tapasztalatok alapján módszertani gyűjtemény és kisfilmek készülnek, amelyek más szakemberek és civil szervezetek számára is hasznos kiindulópontként szolgálhatnak.
A fogvatartottak illetve családtagjaik számos nehézséggel, elutasítással találkoznak az intézmények és a társadalom részéről, a büntetés végrehajtása alatt és később is. Az érintettek és gyerekeik azonban csak akkor tudnak érdemben tovább lépni, ha lehetőséget kapnak minőségi változásra, és nem mondunk le róluk. A projekt keretében 15 fogvatartott nő, illetve családtagjaik vesznek részt meseterápiában és családfejlesztésben, valamint számos, egymásra épülő szolgáltatásban. Az által, hogy a programba bevont nők és gyermekeik folyamatos támogatásban, fejlesztésben részesülnek, és lehetőségük van élményekben gazdag események alkalmával, egymással is rendszeresen találkozni, önértékelésük, családi kapcsolataik, és aktív felelősségvállalásuk egyaránt fejlődik. A módszereknek köszönhetően a fogvatartottak és gyerekeik is sikerélménnyel gazdagodnak, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a szabadulás után megfelelő önértékeléssel, kapcsolatokkal és tervekkel folytathassák életüket. A kezdeményezés célja a módszer elterjesztése több hazai büntetés-végrehajtási intézetben, illetve több kommunikációs eszközzel – például dokumentumfilmen keresztül – a társadalom felé is eljuttatni a projekt fő üzeneteit és eredményeit.
Számos kezdeményezés foglalkozik fogyatékos emberekkel, sokan pedig droghasználóknak nyújtanak szolgáltatásokat. Ugyanakkor a fogyatékos droghasználók ügye a szektor számára a közelmúltig fehér folt volt csupán. A fogyatékossággal élők körében is sokan nyúlnak eltérő drogokhoz (legtöbbször alkoholhoz és gyógyszerekhez), ami kétszeres kihívást jelent mind az érintettek, mind a velük foglalkozó szakemberek számára. Az, hogy a témát legtöbbször tabuként kezelik, csak tovább nehezíti a kérdés megoldását. Ezért a projekt keretében az érintettek és a szélesebb nyilvánosság figyelmét egyaránt felhívják a jelenségre, megvitatva a gyakorlati kezelés lehetőségeit. A csoportfoglalkozások célja, hogy az intézményekben lakó fogyatékkal élőkkel problémáikat közösen átbeszélve, gyakorlati megoldásokkal tudják fejleszteni az érintettek életminőségét. A kezdeményezés eredményeit és módszereit mind a szakmával, mind a szélesebb nyilvánossággal megismertetik.
Magyarországon lakhatási válság van, ezért a Kréatkör középiskolásoknak szóló Szabadiskola programjában idén a lakhatási szegénység problémáját vizsgálták. 2014. december elején a diákok tervei alapján egy 90 plakátból álló plakátkampányt készítettek, amely elsősorban a hajléktalansággal kapcsolatos előítéletekre és a hajléktalanok kirekesztésére hívta fel a figyelmet. A kampány előkészítése során a diákok A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistáival működtek együtt. A folyamat során a résztvevő diákok érzékenyebbé és tudatosabbá váltak a hajléktalansággal kapcsolatban, a szintén résztvevő hajléktalanok pedig tudatosabbá abban, hogy hogyan kontrollálhatnak egy róluk szóló diskurzust, és a gyakorlatban szerezhettek tapasztalatot egy esztétikai megközelítésű érdekérvényesítő módszerről. A képeket Budapest közterületein helyezték el, az ezekről készült fotók nagy médianyilvánosságot kaptak.
Az ÜVEGFALU egy látványos átláthatósági projekt, amelynek célja az önkormányzati közpénzek elköltésének transzparenssé tétele és a teljes átláthatóság megvalósítása előbb pilot projektként egy kistelepülésen (Pázmánd), majd a kidolgozott modell országos elterjesztése. A projekt során átláthatósági tréningek tartásával országszerte mintegy 70 helyi civilszervezetet készítenek fel arra, hogy képessé váljanak kikényszeríteni az önkormányzatok átlátható működését. A projektbe Pázmánd önkormányzatát, civilszervezeteit és lakosságát valamint az információszabadságért tenni kívánó civilszervezeteket vonnak be az egész országból. Utóbbiak számára tréningeket és konferenciákat szerveznek. Továbbá, miután a program része egy országos médiakampány, ezzel szélesebb kört is elérnek a szervezők. Az eDemokrácia Műhely az önkormányzatok átláthatóságának felmérését is elvégzi és kidolgoz egy minősítési rendszert is.
Magyarországon a gyermekotthonban élő diákok az otthonból kikerülve rengeteg nehézséggel találkoznak: nehezen illeszkednek be, gyakran kriminalizálódnak. A Tatai Diákotthon lakói különösen hátrányos helyzetűek, nagy részük sajátos nevelési igényű, tanulásban és értelmileg akadályozott, illetve autista. A Kontraszt Műhely esélyt kíván adni az otthon lakóinak: esélyt a teljes életre és arra, hogy közösségük aktív és hasznos tagjaivá válhassanak. Ennek érdekében a drámapedagógia és az élménypedagógia módszereit alkalmazva a Kontraszt három tábort és kéthetente délutáni foglalkozásokat és önkéntes programokat szervez a diákoknak, workshopokat a nevelőknek. Tapasztalataikat online kiadványban foglalják össze.
Magyarországon az utóbbi években felerősödtek a rasszista, szélsőséges, kirekesztő nézetek, ezek média, közéletbeli és időnként erőszakos tettekben való megnyilvánulásai. Ez a nacionalizmust, kirekesztést szító gondolkodás nem csak a szélsőséges mozgalmak aktív tagjai között találhatók, hanem a közbeszéd és hétköznapi gondolkodás szintjén sokkal szélesebb néprétegekben is. Az Úton az Életért egy demonstratív akció a Holokauszt 70-évfordulóján melynek során az 1944-es "Halálmeneteket" járják be gyalog, zarándokút-szerűen, olyan németországi fiatalokhoz csatlakozva, akik felmenői között konkrét kivitelezői voltak a náci népirtásnak. Az ő igazságfeltáró, megkövető útjukhoz csatlakoznak a magyar résztvevők, saját múltjukkal szembenézve. Az akcióhoz ezer-ezerötsz körüli fiatal, magyaroszági zsidó holokauszt túlélők és utódaik, középiskolák, magyar civil és keresztény egyházi közösségek csatlakoztak.
A projekt célja, hogy őszinte társadalmi képet adjon roma-nem roma emberek egymásról alkotott véleményéről és a harmonikus együttélés lehetőségeiről. További cél, hogy a projekt-előkészítés alatt megvalósuló személyes, élmény alapú kutatómunka eredményeit színházi környezetbe helyezze, és ezáltal a nagyobb közösség felé bemutassa.
Ennek érdekében a szervezők társadalmi tapasztalat alapján történő kutatást folytatnak Nagyecseden, összművészeti műhelyt szerveznek a nagyecsedi fiataloknak, és a megtapasztalt helyzetekre építve fórumszínház előadást hoznak létre.
A távolsági közösségi közlekedés országszerte romlik, így akinek nincs autója, kisebb az esélye munkába, iskolába járni. A helyi fejlesztések során még mindig az autósközlekedésre koncentrálnak, míg a közösségi és kerékpáros közlekedést nem fejlesztik. A szervezők ebben a projektben Heves és Kunhegyes járás közösségi közlekedésének fejlesztését szeretnék elérni. A szervezők utasfórumok segítségével életszerű menetrendre tesznek ajánlást, helyi kampányok és az önkormányzattal való párbeszéd segítségével pedig a biciklis közlekedést népszerűsítik fejlesztik.
Az afázia a stroke, balesetek és más agyi betegségek következményeként kialakuló nyelvi rendellenesség. Az érintett gondolkodik, ért és érez, de gondolatai és érzései közlésére képtelen. Az ombudsman jelentése szerint ”Magyarországon jelenleg megoldatlan az afáziával élő személyek megfelelő támogatása, ellátása, rehabilitációja.” A projekt célja az afáziás betegek kommunikációs és beszédkészségének javítása, érdekeik képviselete és társadalmi kirekesztettségük csökkentése. A közvetlen célcsoportot a Budapesten és környékén élő, mozgásában korlátozott, vagy járóképes afáziások és családtagjaik alkotják.
A bevont személyek egyénre szabott, komplex ellátást kapnak különféle terápiás módszerek és tanácsadások alkalmazásával. A projekt eredményein keresztül nő az elsődleges célcsoport szociális biztonsága, javul életminősége, csökken társadalmi kirekesztettsége.
Magyarországon a hajléktalanok száma igen magas, sajnos sok esetben a politika sem támogatja megfelelő eszközökkel a probléma felszámolását , a kriminalizálás a jellemző. Elidegenedés jellemzi a társadalmat, a lakosság jelentős része nem érzékeny az embertársaik problémái iránt, a problémára reagáló valódi megoldás helyett a probléma elrejtését tartják megfelelőbb eszköznek. A Budapest Bike Maffiahosszú távú célja a társadalmi befogadás erősítése, a hajléktalanokkal szembeni negatív attitűd csökkentése és a többségi társadalom érzékenyítése. A projekt konkrétan a hajléktalanok kriminalizálódására szeretné felhívni a figyelmet, békés akcióval. Az online kampányban kisfilmek segítségével mutatnak be hajléktalanokat, hétköznapi embereket és állítanak párhuzamba különböző társadalmi rétegekre jellemző sztereotípiákat, a filmek végén egy-egy elgondolkodtató kérdést feltéve. A kampány szeretne utat mutatni az egymásra figyelés, az empatikusabb magatartás és egy közös, élhetőbb világkép felé. A szervezők remélik, hogy sikerül a többségi társadalom megszólítása a médián keresztül, ezáltal a negatív attitűd csökkent, és erősödik az adományozási kedv, a társadalmi felelősségvállalás. Az akció segítségével a szervezet társadalmi báziást, ismertségét is szeretnék növelni.
Hazánkban az elmúlt években érezhetően megnőtt a gyűlölet-bűncselekmények száma. Az áldozatok nem kapnak elég segítséget, nem bíznak a hivatalos szervekben, amelyek dolgozói gyakran előítéletesek, nem áldozatközpontúak. Az Ebony látókörébe tartozó afrikaiak azért sem fordulnak a hatósághoz, mert féltik a papírjaikat, vagy attól tartanak, hogy egy folyamatban lévő rendőrségi ügy hátrányosan érinti őket. Ez a projekt a civil szervezeteket szeretné felkészíteni arra, hogy segíteni tudjanak az áldozatoknak. Ennek érdekében az Ebony más civil szervezetekkel szakmai fórumokat és képzéseket szervez, közös stratégiai ajánlást és akciótervet készít, hogy hatékonyabban tudják képviselni az áldozatokat. A projekt végére létrejön egy olyan informális csoport, amely azokat a szervezeteket fogja össze, akik a gyűlölet-bűncselekmények áldozataival foglalkoznak.
Az akció a 2008/2009-es romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat emlékére, pontosabban az emlékezés hiányára reflektál, a színházi nevelés eszközeivel. Ezzel együtt a cigány-nem cigány együttélést teszi témává a középiskolás fiatalok számára. A színházi eszközökkel a téma biztonságos fiktív keretben megközelíthető, körbejárható. A résztvevő 3 iskolai osztály és szüleik, tanáraik résztvevő színházi előadásokban vesznek részt és létrehoznak, bemutatnak egy utcai performanszt.
A 13 ezer lakosú Dorog a helyi ipari üzemek miatt az egyik legszennyezettebb levegőjű magyar város. A szervezet célja, hogy az üzemek légszennyezettségét csökkentse, a társadalmi kontroll segítségével. A projekt során 22 üzemet látogatnak meg Dorogon és szerte az országban, ezekről cikkeket írnak valamint lakossági fórumokat szerveznek az üzemekkel kapcsolatos panaszok begyűjtésére. Üzemkontrollról és hulladékgyűjtésről 24 civil szervezetnek tartanak képzést és tapasztalataikat nyomtatva is kiadják.
A Persepctiva Nova Egyesület a rasszizmust és előítéletességet szeretné csökkenteni a playback színház módszerének terjesztésével, mely a résztvevők és a közönség személyes történeteit használva hoz létre előadásokat. A playback előadások több oldalról világítanak rá egy-egy kérdésre, ami növeli a toleranciát és elfogadást az aktív szerepet játszó nézők körében. A szervezők a módszert humán területen tanuló/dolgozó szakembereknek adják át és egy playback társulatot is szeretnének létrehozni.
Az érdi Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központ feladata, hogy a fogyatékos gyermekeket és fiatalokat - az egyéni sajátosságok figyelembevételével - a gyógypedagógia alapelveinek alkalmazásával nevelje az alapvető szokások kialakítására, közösségi tevékenységre, szervezze egészségügyi és értelmi állapotuknak megfelelően - elsősorban terápiás jellegű - foglalkoztatásukat. A Habilitációs Központ működésének és az idejáró gondozottak megsegítésére, a szülők közreműködésével jött létre az Emberi Hang Alapítvány.
A projekt célja az Érd városában fogyatékkal élő emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a helyi közösség szemléletmódjának alakítása.
A projekt keretében speciális színházi előadást valósítanak meg különböző fokban sérült és egészséges fiatalok, a zene, a színjátszás és a cirkuszvilág eszközeinek alkalmazásával. Az előadás létrehozásában részt vesznek a Dr. Dizseri Tamás Habilitációs Központba járó halmozottan sérült fiatalok, a Móra Ferenc Általános Iskola enyhén sérült tanulói, az Artistaképző Iskola diákjai, a Vörösmarty Mihály Gimnázium önkéntesei és a Bolyki Soul Gospel kórus tagjai.
Az előadás kísérő programja egy kiállítás és vásár, mely keretében bemutatják az intézmény és az alapítvány által végzett fejlesztő munkát és bemutatkoznak a Habilitációs Központ társintézményei. Az előadás látogatói így betekintést kapnak a különböző fokban sérült fiatalok mindennapjaiba és láthatják, hogy a fogyatékkal élő emberek is képesek maradandó értéket alkotni.
Az előadás és felkészülési folyamata megörökítésre kerül, a felvételekből film készül, ami a későbbiekben segíti a többségi társadalom érzékenyítését.
A projekt netfüggőséggel, a cyberbullyinggal (online zaklatás) és az ebből következő problémákkal foglalkozik. A támogatott 4 egri középiskolában szervez táborokat, műhelyeket, másság-klubot az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóinak segítségével. Mindezen túl kommunikációs kampánnyal igyekeznek elérni a környék több mint 2000 diákját.
A SZOSA játszóterekre szervezett programokkal szeretne elérni és a közösségi életbe bevonni családokat. A program során a játszótereken egyszerű, kültéren játszható játékokat szerveznek és tanítanak meg a jelenlevőknek. A cél az integráció és a közösségépítés, a roma családok megszólítása a roma és nem-roma családok összehozása. A projektben a védőnői hálózat, a családsegítő központ és a Székesfehrévári Városgondnokság is részt vesz.
Hazánkban és egész Európában a romákkal kapcsolatos tudás meglehetősen felszínes, hiányos és szemléletében torzult. A töredékes tudások nehezen, több helyről szedhetők össze, a források jó része bizonytalan. A projekt céljai a roma reprezentáció, a roma csoportokról kialakított kép pozitív irányba terelése ismeretek bővítésével, roma és hátrányos helyzetű csoportok közvetlen segítése kereskedelmi tevékenységgel, segítő szervezetek kapcsolatépítésének segítése, romákkal foglalkozó oktatók és kutatók segítése ismeretekkel, forrásanyagokkal.
A projekt célja a munkahelyi szexuális zaklatások, nőkkel kapcsolatos megalázó bánásmód, munkahelyi mobbing visszaszorítása Magyarországon. Célcsoportjai az erőszakot elszenvedők (főként nők), a munkáltatók, valamint a problémakörben érdekelt civil szervezetek, országosan és az ország 2 régiójában. A projekt tevékenységei egyrészt az erőszak áldozatainak nyújtanak azonnali segítséget, másrészt a munkáltatók és a közvélemény szemléletformálására irányulnak képzésekkel és kommunikációs kampánnyal, valamint a civil szektort, azok szakembereit készítik fel a prevencióra, beavatkozásra, esetkezelésre. A projekt a RÉV Alapítvány (Nyíregyháza) a HÍD Egyesület (Miskolc) és más civil szervezetek együttműködésével valósul meg. A projekt eredményeképpen csökken a munkahelyi zaklatások és mobbing-események száma, megnő az elutasítottsága, a munkáltatók és a civil szervezetek felkészültté válnak a probléma kezelésére, és megelőzésére.
Napjaink egyik kiemelkedő feladata a fogyatékkal élő gyermekek társadalmi integrációja. Ellátásuk gyógypedagógiai intézetekben történik, ahol különböző foglalkozásokkal segítik őket. Egyik ilyen alternatív foglalkozás a kutyás terápia.
A Tordasi Suttogó Program keretében terápiás foglalkozásokat tartanak gyógypedagógiai intézményekben és új, kutya segítette komplex terápiás módszertani játékokat fejlesztenek. A projekt egy „Élménynappal” zárul a TordasZoo Állatfarmon, ahol bemutatásra kerülnek az új, komplex terápiás játékok. A rendezvény lehetséget teremt együttműködések kialakítására és szakmai tapasztalatcserére.
Egerben erős a szélsőséges eszmék jelenléte, főként a fiatalok körében és a fiatalok alternatív szórakozási lehetőségei korlátozottak (megszűnt az a két klub, amely fellépési lehetőséget kínált). A projekt célja, hogy a zenén, a közös alkotó tevékenységeken keresztül elérje a város fiataljait, kiemelten a roma fiatalokat és a szervezet közösségi tere olyan bázisa legyen a megszólított korosztálynak, ahol előítéletektől mentesen, saját értékeiket képviselve „önmaguk lehetnek”. A projektben szervezett koncertek, akciók, próbák által csökkenteni szeretnék a roma és nem roma ellentétet. Cél, hogy a projekt végére a közösségi tér elfogadottá váljon, a bevont fiatalok attitűdje kedvezően változzon és roma fiatalok magabiztosabbá váljanak..
A kivándorlás témaköre divatos téma, melynek most a hátterével szeretnének foglalkozni a projekt szervezői. Az ő felvetésük, hogy a szabadságérzet sérülése előrelendíti a tömeges kivándorlás gondolatát. A projekt alapja egy szabadtéri cirkuszszínházi előadás a témáról, melyet a nézőkkel és civil szervezetekkel készített interjú sorozat és dokumentumfilm valamint egy szociológiai felmérés egészít ki. Az előadásokat négy nagyvárosban rendezik meg utcai akcióként, ingyenesen. A szervezők szeretnék a társadalmi utcai akciókat népszerűsíteni,hogy a köz szabadon beszélhessen arról, hogy milyen lehetőségeik vannak.
A Rett-szindróma egy olyan genetikai betegség, amely összetett központi idegrendszeri működési zavart okoz. Kiváltója az X kromoszómán található hibás gén, jellemzően csak lány gyermekeknél jelentkezik. A központi idegrendszer fejlődési zavara következtében a gyerekek állandó felügyeletet, figyelmet és segítséget igényelnek. A projekt (CSEPP Program) célja az érintett lányok fizikai, mentális állapotának javítása. További cél a Rett-szindrómás gyerekeket nevelő szülők számára terápiás és információs szolgáltatások nyújtása, a családtagok mentálhigiénés segítése, érdekérvényesítő képességük fejlesztése. A CSEPP Program alulról szerveződően, a családok felől próbálja hatékonyabbá tenni a szakirányú ellátórendszer és a segítő önkéntesek együttműködését. Olyan fenntartható kapcsolati háló kialakítása a cél, amely segíti az összes érintett (betegek és családtagjaik, szakemberek, segítők) kommunikációját, ezáltal a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi korlátai feloldódnak. A családokat helyben segítő szakemberek számára szakmai képzések és fejlesztési tervek állnak rendelkezésre.
Óriási probléma hogy a hazai közéletben a homofóbia és rasszista, antiszemita nézetek szinte válaszreakciók nélkül maradhatnak. A FriGo célja az volt, hogy gyűlöletbeszéd ne maradjon válaszreakció nélkül és e válaszreakciók konstruktívak, ideális esetben sztereotípialebontók legyenek. Ezzel a magyar társadalom sokszínűségére hívák fel a figyelmet, valamint arra, hogy a sokszínűség sokszor esetben hasonlóságot is jelent A projekt szervezői azt vállalták, hogy egy bizonyos időszakon át minden homofób közéleti kijelentésre azonnal reagálnak, szervezetten és látványosan online kommentek, figyelemfelhívó tiltakozó plakátok és sajtóközlemények segítségével.
A fogyatékos emberek és családjaik gyakran nem tudják, hogy mire jogosultak az ellátórendszerben, hiányzik egy átlátható, könnyen elérhető információs rendszer. A Kézenfogva Alapítvány ezért hozza létre az Információs Pontok Hálózatát 5 megye hátrányos helyzetű kistérségeiben. Az információ gyűjtése, átadása és az ehhez kapcsolódó hálózat fejlesztése attól tud igazán hatékony lenni, hogy minden lépés a helyi civil szervezetek és mentorok bevonásával történik. A civil részvételnek köszönhetően ugyanis olyan szempontok, információk és igények kerülnek összehangolásra, amelyek egyébként nem kapnának kellő figyelmet. Az információkat 25 mentor juttatja el és segít alkalmazni a családoknak. A hálózat az egyének és a helyi civil szervezetek érdekképviseleti erejét is fejleszti és olyan változásokat indíthat el, amire az egyének és szervezetek önmagukban nem lennének képesek. A kezdeményezésnek köszönhetően 5000 érintett életminősége javul.
A „Történelmi Avas” Miskolc város egyik legizgalmasabb értéke, a közösségi élet egyik gócpontja volt. A több száz éves múltra visszatekintő épített és természeti környezet azonban egyre rosszabb állapotban van. Az elhagyott épületek lassan romba dőlnek, a pincék beomlanak, a környezet szemetes. A szervezők szeretnék újjéleszteni és a közzöségi élet egyik központi helyszínévé tenni a Kis-, és Nagyavast. Az Avasi borút ezért szeretné összefogni a civileket és a helyi lakókat. Műhelymunkák során fejlesztési tervet dolgoznak ki és közösségi-kulturális programsorozat („nyitott pincék”) és a múlt feltárását és bemutatását (kutatás, kiállítás, kiadvány, filmek) célzó programokat dolgoznak ki, valamint elkészítik a pincesorok kataszterét.
A társadalom perifériájára szorultak helyzetéről kevés, sokszor torz információ jut el az emberekhez. A jelenlegi politikai kommunikáció hatására az emberjogi kérdésekkel foglalkozó civilek létjogosultsága megkérdőjeleződött. A kezdeményezés "Tudtad-e" kérdéseken keresztül ismereteket terjeszt az emberjogi szervezetek által képviselt ügyekről. A játékos és interatktívformában feltett kérdéseket facebookon és egyéb ingyenes csatornákon keresztül terjesztik. A kampány növeli az emberjogi szervezetek presztízsét és felhívja a figyelmet a támogatásukra is.
A daganatos betegek az egészségügyben gyakran nem kapnak megfelelő tájékoztatást, és sok esetben a méltósághoz való joguk is sérül. A nem megfelelő informáltság és a sérült méltóság rosszul hat a gyógyulási lehetőségeikre. Az orvosok túlterheltek, és hierarchizált viszonyrendszerhez szoktak hozzá, ami szintén károsan hathat az orvos-beteg kapcsolatra. A projekt célja, hogy a betegek önérdek-érvényesítő képessége nőjön, és az orvosok, egészségügyi dolgozók a betegekkel könnyedebben és sikeresebben – partneri módon – tudjanak kommunikálni. A projektben orvosok, egészésgügyi dolgozók és betegek képzésben vesznek részt, mélyinterjúk készülnek orvosokkal és betegekkel, melynek eredményeit tanulmányban összegzik. Az aszertív kommunikációra képzett orvosok és egészségügyi szakdolgozók nagy segítséget tudnak majd nyújtani más betegeknek is. A témáról széles körű médiakampány is indul, melyben a MOME formatervező tanszékének hallgatói „social design” ötleteket dolgoznak ki és valósítanak meg.
A súlyos vagy speciális fogyatékossággal élő emberek társadalomban való aktív részvételi lehetősége csekély, hiszen nincsenek kiépítve olyan közlekedési szolgáltatások, amelyek ebben segítenék őket.
A projekt célja a Dombóvár térségében fogyatékossággal élő és/vagy mozgásukban korlátozott személyek „kimozdítása” élményterápiával, sporttal és kulturális programokkal. Mobilitásuk javulása révén társas kapcsolataik bővülnek, testi és lelki egészségük fejlődik, beszűkültség-érzésük csökken. Élő kapcsolatba kerülnek a város lakosságával, ami társadalmi szemléletváltást is eredményez.
A kimozdítás speciális kerékpárokkal történik, melyekkel városnéző túrákat szerveznek, és az érintettek közlekedését, jogaikhoz való hozzájutását is segítik, fejlesztve ezzel önmenedzsmentjüket. Önállósodásuk, egészségfejlődésük megkönnyíti családtagjaik életét.
A sajtó az üzleti nehézségek, a technológiai és közjogi változások, az üzleti-politikai befolyás és a megosztottság miatt egyre kevésbé képes ellátni feladatát, így a közönség bizalma a média iránt egyre alacsonyabb. Ez hosszú távon a demokráciát veszélyezteti. E kezdeményezés célja a megosztottságot csökkenti és a sajtó színvonalát növeli. A projektben egy működő média-önszabályozás és panaszeljárási rendszert alakítanak ki a szervezők, ezzel teremtve közös alapot az újságíró szakmával, és növelve az bizalmat a szakma felé. Mindez hozzájárul egy aktívabb, médiaértőbb közönség és etikusabb, szolidárisabb, vallott értékeiért és érdekeiért is kiállni képes újságírószakma kialakulásához. A szervezők együtt kívánnak működni a magyar újságíró-szakma szinte minden szervezetével illetve már létező európai média-önszabályozó szervezetekkel, köztük a norvég Norsk Presseforbunddal.
Az alapítvány egy közösségi rádió kialakításával lép a helyi civil társadalom erősítése, valamint a fiatalok aktív és felelős állampolgársága felé. A rádió alkalmas a fiatalok kritikus gondolkodási képességének fejlesztésére, és lokális szinten a társadalmi részvétel előmozdítására (https://www.youtube.com/watch?v=qS8BEUsfcEI). A rádió működtetésébe minél szélesebb körből vonáuk be a helyi erőforrásokat, amely modell, a közösségi alap kialakításának mintája lehet. A rádió hallgatottsága a részvétellel biztosított, hiszen a célcsoportként megszólított önkéntesek, jellemzően fiatalok, miskolci civilek és miskolci értelmiségiek adják majd a műsorkészítőket és a hallgatókat egyaránt.A közösségi alapú működtetés a közösségi finanszírozást is feltételezi. Azon finanszírozási mechanizmusra tesznek kísérletet, amelynek keretében önkéntes munkaóra, műsorkészítői felajánlás, és a függetlenséget biztosító pénzforrások is összeadódnak. Az alap létrehozásával hosszú távon folytatható a rádiózás a fiatalok számára.
A projekt célja, hogy segítse a szolnoki közintézmények akadálymentesítését. Ennek érdekében a szervezők érintettek bevonásával látogatják végig Szolnok közintézményeit, felmérik a tennivalókat, a megközelíthetőségüket, felveszik a kapcsolatot az illetékes személyekkel és tárgyalást kezdeményeznek az akadálymentesítés ügyében. Szakemberként tanácsot adnak a fejlesztések minél olcsóbb és az érintettek számára legjobb megvalósításához. A bejárások helyszíneiről és megközelíthetőségeikről hangos térképek készülnek, melyeket az egyesület honlapján tesznek közzé, a tapasztalatokról írásos kiadvány is készül.
A Gyöngyház Egyesület egyedüliként nyújt komplex szolgáltatásokat értelmi fogyatékos és autista felnőtteknek Észak-Pest megyében. A szervezet 2005 óta működik, s azóta szolgáltatási és ellátotti köre egyre nagyobbra nőtt, nem sikerült azonban az ehhez szükséges menedzsment kapacitást biztosítani. Most szervezetfejlesztéssel és a dolgozók képzésével szeretnék javítani a szervezet működését. További céljuk, hogy új szolgáltatásokat alakítsanak ki, melyet nagyvállalatok felé tudnak értékesíteni, ezzel is bővítve az egyesület bevételi forrásait.
Az állami kontroll és centralizáció, a forrásmegvonások miatt a társadalmi és kulturális tér beszűkült, a szakmaiság leértékelődött, a szakami és civil közeg inaktívvá vált. A projekt célja, hogy cselekvési teret adjon a központosított kultúrából kiszorult szereplőknek, civil együttműködéseket és hálózatot hozzon létre, új finanszírozási modelleket építsen be, párbeszédre lépjen a nemzetközi közeggel, jobban integrálja a kortárs kultúrát a társadalomba és társadalmi változásokat érjen el a művészet és az önszerveződés eszközeivel.
Ennek érdekében a támogatott megszervezi az Off-Biennálét, mely egy kulturális eseménysorozat több mint száz résztvevővel magyar és külföldi helyszíneken. A projektben sok más között alapkutatást is végeznek, hálózatot építenek, alternatív gazdasági modelleket alkalmaznak, jó gyakorlatokat mutatnak be, forrás és kapacitásmegosztó webes platformot hoznak létre.
A Közös Pont új kertközösségek szervezésére a parlag területek ökológiai művelésbe vonására vállalkozott. Céljuk, hogy 3 városban, 4 családi és 2 intézményi kertben alakítsanak ki közösségi zöldséges kerteket, emellett képzéseket és közösségi programokat szervezzenek a résztvevőknek. A kertek egymást segítve szerveződnek, közösen terveznek, szerzik be és használják az eszközöket és természetesen tapasztalatot is cserélnek. A kertekhez szükséges zöldségpalántákat, fűszernövényeket a békéscsabai Esély Pedagógiai központ és Speciális Szakiskola hátrányos helyzetű tanulóival együtt nevelik elő.
A nők jelentős része nincs tisztában az őket terhelő felesleges vagy szükséges beavatkozások előnyeivel, hátrányaival, esetleges szövődményeinek veszélyével. Az Alternatal Alapítvány a szülésről és a gyermekgondozásról készít információs kampányt. Képzéseket szervez, hogy segítsen a családoknak a legbiztonságosabb szülészeti ellátást megtalálni. Az országos szülésfelkészítő képzések mellett interjúkat készítenek intézeten belül és kívül szült nőkkel, melyeket hanganyaggal együtt közzétesznek, és a témában érintett civil szervezeteket is továbbképzik. Megszólítják az orvostársadalmat is, hogy ezzel segítsék az orvos-bába összefogást, filmvetítést és beszélgetéset szerveznek fiatal orvostanhallgatóknak az uralkodó szülési szemlélet előnyeiről és hátrányairól. Az együttműködő szervezetek hálózatának megerősítése a legjobb platform az információátadásra.
Magyarországon csaknem minden tizedik felnőtt fogyasztott már valamilyen kábítószert. A Korai Jelzőrendszer bejelentései alapján 2009 és 2013 között 118 új drogfajta jelent meg az országban. Míg a tűcsere programok kliensei korábban fele-fele arányban injektáltak heroint vagy amfetamint, 2013-ban már a kliensek háromnegyede valamilyen új pszichoaktív szert használt. Az új anyagok hatása rövidebb ideig tart, ezért gyakrabban injektálják azokat, ami a fertőző betegségek magasabb terjedési kockázatával jár. A Budapest VII. kerületében zajló programban az intravénás droghasználathoz kapcsolódó egészségügyi problémák kezelése, tűcsere és a drogszemét begyűjtése valósul meg, nagymértékben csökkentve a HIV és hepatitis fertőzések terjedését.
Az alacsony küszöbű ellátás mellett a szervezet kapcsolatot tart fenn az ellátórendszerrel, megismerteti a célcsoporttal az igénybe vehető egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, ösztönözi őket azok igénybevételére.
A program célja a drogokhoz kapcsolódó problémák csökkentése mellett a lakosság érzékenyítése. Ingyenesen hívható zöldszámot tartanak fent a lakossági bejelentések számára, melyek jelentősen segítik a drogszemét begyűjtését, az érintettek felkeresését. A társadalom széles körű bevonásának érdekében kommunikációs, felvilágosító kampány keretében nyújtanak tényszerű tájékoztatást.
Nyírbátor a Nyírség 13 000 lelkes, hátrányos helyzetű kisvárosa. A Lenszirom Színház előadásainak, vitaszínházainak célja a demokratikus értékek közvetítése, a társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése. A színház eddigi előadásai is a társadalom működését vizsgálta, témái a gyerekek jogainak védelme, a másság elfogadtatása, a rasszizmus, a fajgyűlölet elítélése voltak. Most két középiskola roma és nem-roma diákjainak részvételével színjátszó csoportot indítanak, és hoznak létre velük előadásokat.
Pécs Gesztenyés városrészében nagyon magas a munkanélküliség, kevés a közösségi kezdeményezés, ami a lakosok önértékelését, együttműködését és jövedelemszerzését elő tudná mozdítani. A projekt keretében 8 fő hátrányos helyzetű helyi lakos számára nyújtanak mezőgazdasági képzést. A résztvevők a megszerzett tudást azonnal a gyakorlatban is tudják hasznosítani, mivel két elhanyagolt mezőgazdasági területet közösen tesznek rendbe, illetve indítanak be rajtuk termelést. A városrész nevét adó szelídgesztenyék megmentése mellett haszonnövények és dísznövények termelésére is sor kerül, valamint olyan közösségi eseményekre, mint a „Virágba borul Pécsbánya” és a „Gesztenyefesztivál”. Ezek a rendezvények a helyi közösség fejlesztése mellett a szélesebb társadalom informálását, érzékenyítését is szolgálják a hátrányos helyzetű városrész értékei, lehetőségei iránt. A projekt egyes részleteit a bevont lakosok munkacsoportokban tervezik és valósítják meg, ami a közös munkatapasztalat és sikerélmény által a közösség együttműködésére is jótékony hatással bír. A hasznosított területeken termesztett növények szövetkezeten keresztül történő értékesítése a későbbiekben is jövedelmet tud biztosítani a helyiek számára.
A helyi, környékbeli cigány fiatalok közül sokan kiesnek a középiskolából, vagy be sem jutnak oda (az iskoláztatási korhatár leszállítása ezt még erősíti is). Probléma a fiatalok szakképzetlensége, munkanélküliségük, munkaszocializációjuk hiánya, a fiatalkori terhességek, a perspektíva teljes hiánya. A kezdeményezés céljai: 30 iskolából lemorzsolódott fiatalnak egyéni, csoportos szolgáltatások nyújtása, a kieső iskola pótlása; felkészítés a munkavállalásra; munkavégzés és képzések, mentorálás révén gyakorlati ismeretek, készségek átadása. Fontos a közösség, amely biztonságot ad, normaképző funkciójával segíti a munkaszocializációt, az önértékelést, a jobb teljesítményt. A szervezők 16 civil szervezetet is bevon és hasonló beavatkozások elindítására ösztönöz. A hatás az, hogy a fiatalok készségei, kompetenciái, munkavállalási esélyei, életkörülményeik javulnak, közösségi aktivitásuk erősödik. A civil szervezetek megerősödnek, felvállalják, végig viszik céljaikat, segítik a helyi szegényeket, romákat.
A modernkori rabszolgaság hazánkban is létező társadalmi probléma, de nem kap elég figyelmet. Friss nemzetközi kutatási eredmények 34-38000 hazai áldozattal számolnak, az áldozatok főként nők és lányok. Az Anthropolis szeretne nyilvánosságot biztosítani a modernkori rabszolgaság problémájának és a megelőzés érdekében szakértői fórumokat létrehozni. További céljaik, hogy a nők és gyermekek jogaira fókuszáló szemléletformáló tevékenységek erősödjenek a formális és nem-formális oktatásban, a női áldozatok viktimizációja csökkenjen, a jogi környezet fejlődjön. A projektben elkészül a témával foglalkozó online iskolai segédanyag, az érintett civil szervezeteknek és tanároknak képzéseket tartanak. Emellett fórumokat szerveznek az érintett szakértőknek, anonim kisfilmek készülnek az áldozatokkal a digitális történetmesélés módszerével, fotóriporterek munkái alapján utazókiállítás készül, és utcai figyelemfelkeltő akciókat hoznak létre önkéntesekkel. A témához kapcsolódóan szakmai ajánlásokat dolgoznak ki.
A Hajlék Alapítvány azt szeretné elérni, hogy az értelmi fogyatékos személyek lakóotthonait a környezeti fenntarthatóságot figyelembe véve alakításák át. Ehhez nyújt modellt a pályázó és a később hozzá csatlakozó lakóotthonok.
A projekt elsődleges célcsoportja a lakóotthonokban lakó fogyatékos személyek, másodsorban a velük kapcsolatban álló szakemberek, szolgáltatók és a lokális környezetük. Az otthonok lakói és a szakemberek zöld életmód képzésen vesznek részt, környezetbarát újításokat vezetnek be az otthonban, létrehoznak egy modellkertet és cserekereskedelmet alakítnak ki a környéken lakókkal. A pályázó megtervezteti és elkészítteti a zöld lakhatás logót, mely minden a programban résztvevő intézmény által használható logó lesz.
A projekt célja, hogy elősegítse a migránsok társadalmi elfogadását, csökkentse az őket érő hátrányos megkülönböztetést. Mindezt egy külföldi és magyar diákok aktív részvételével létrejövő kortárs színházi produkcióval és annak széles körű terjesztésével kívánják elérni a projekt szervezői. A projekt egy blog indításával kezdődik, ahol gyerekek személyes élményeiket oszthatják meg, melyek alapján elkészül az előadás. A diákok maguk is aktívan részt vesznek az előadásban, majd színházpedagógiai foglalkozásokon dolgozzák fel a közös munka élményeit. Egy kisfilm segtíségével olyan diákokhoz is eljut a projekt, akiket aktívan nem tudtak bevonni a munkába. A külföldi-magyar diákok közötti interakciókból mindegyik fél profitál.
A szervátültetés és az azt megelőző, gyakran hosszan tartó betegség súlyos traumát okoz a gyermekeknek, mely szorongáshoz, depresszióhoz, tanulási zavarokhoz vezethet. Az egészséges testvérek háttérbe szorulása és a szülők nehéz élethelyzete miatt nagyon fontos a családon belüli kommunikáció erősítése.
A projekt legfőbb célja a szervátültetésen átesett 0-14 éves gyermekek és családjaik segítése a tudatalattira ható meseterápia által, ami segít feldolgozni a szervátültetés pszichés traumáját, növelve a gyermekek visszailleszkedésének esélyét a társadalomba.
A hatékonyság növelése érdekében segítő mesekönyv kerül kidolgozásra, melyet terápiában is alkalmaznak. A kifejlesztett módszert és mesekönyvet más, transzplantált gyermekek rehabilitációjával foglalkozó szervezetek is hasznosíthatják.
A 12 év feletti fiatalkorúakat kisebb arányban fogadják örökbe, ők képezik a fiatalkorúak legsérülékenyebb rétegét. Jelenleg a gyermekvédelem nem rendelkezik olyan kapacitással, hogy azok a gyermekek, akik nem kerültek el családokhoz, saját életpálya modellt kapjanak, vagy legalább élettervezési tanácsokat. A projekt célja a gyermekvédelemben nevelkedett gyermekek közösségi alapú fejlesztése, ennek érdekében egy saját mentorhálózat felépítése, mentorok képzése és közösségi tér létrehozása. A közösségi térben kisebb gyermekek kapnak korrepetálást és szórakoztató programokat szerveznek a kortárs mentoroknak. Ezen túl a lehetséges gondozó családokat is igyekeznek összehozni a gyermekekkel, szabadtéri programok keretében. A résztvevő gyermekeknek személyre szabott egyéni fejlesztési terv készül, mely az életút tervezéshez ad segítséget.
A kezdeményezés célja, hogy a különböző fogyatékossággal élők önérvényesítését segítse. Ennek érdekében 20 társadalmilag aktív érintettel önérvényesítő csoportot hoznak létre. A csoport tapasztalati szakértői képzésen és érzékenyítő foglalkozásokon vesz részt, felkészülve hasonló érzékenyítő tréningek tartására. A csoport ezután kapcsolatba lép a Baranya megyei önkormányzatokkal és intézményekkel és legalább 60 érzékenyítő foglalkozást tart az intézmények kulcsszereplőinek. A projektet a szervezők modellé csiszolják és más célcsoportok számára is elérhetővé teszik.
A Heves megyében élő halmozottan fogyatékosokat nevelő szülők érdekvédelme helyi és országos szinten is gyenge. Az országos szervezetek helyi képviselete számos értékes szolgáltatást nyújt, de az érdekképviseletet ők csak korlátozottan vállalják fel. A hevesi szülőszövetség közösségi alapú érdekvédelmi szervezetként most saját aktív tagságának bővítésével és a szervezet fejlesztésével erősíti érdekérvényesítő képességét. Igyekeznek elérni minden helyi érintett családot, akik még nem tagok, kommunikációs kampányt indítanak két fontos téma (ápolási díj és fogászati ellátás) mentén, lélekerősítő foglalkozásokat tartanak a szülőknek, és részt vesznek az intézmények kitagolási eljárásában.
A projekt célja az Ópusztaszer és környéki, még rendelkezésre álló természeti és kulturális adottságok mentén, természetes alapanyagok felhasználásával értékmentés, -átadás, -teremtés és hagyományőrzés a közösségi terekben (fonó, kert, műhely). Közvetíteni a fenntarthatóság, a természet közeliség és a közös alkotás üzenetét a gyapjúfeldolgozáson és az ökológiai kertművelésen keresztül, s a tapasztalat átadása más civil szervezeteknek és önkormányzatoknak.Célcsoporjuk a SZER mentén élő ökológiai érdeklődésű emberek, munkanélküliek, idősek, gyerekek és a vidéki élet iránt érdeklődő, környezettudatos városi családok,akik a projekt hatására közelebb kerülnek egymáshoz és egy természetközelibb életmódhoz.
A középosztálybeli, családon kívül nevelkedő és hátrányos helyzetű gyerekeknek ritkán van alkalmuk személyes találkozásra, együttműködésre egymással. Az önismeret, a konfliktusok kezelése, saját helyünk megtalálása a társadalomban ugyanakkor minden csoport számára kulcskérdés. A debreceni színjátszó műhely kezdeményezésének célja, hogy az eltérő fiatalokat a színház eszköztárán keresztül közösen fejlessze, ezáltal javítva önértékelésüket, együttműködési készségeiket, és sikerélményekhez juttassa őket. A projekt keretében 90 – eltérő hátterű – gyerek vesz részt, több mint másfél éves foglalkozássorozatban. A drámapedagógiai foglalkozások, színjátszó tréningek és új előadások létrehozásán kívül közös kirándulásokra, rendezvényekre is sor kerül, annak érdekében, hogy a fiatalok valódi, aktív közösséget alakítsanak ki.
A korai iskolaelhagyás növeli az esélyegyenlőtlenséget, a szegénységet, a társadalmi kirekesztést, aláásva a gazdaság és a társadalom fenntarthatóságát. Hazánkban az iskolaelhagyók száma duplája a régiós átlagnak. A közoktatás nem vértezi fel a hátrányos helyzetű fiatalokat a továbbtanuláshoz/elhelyezkedéshez szükséges készségekkel, miközben a területen mozgó civilek együttműködése gyenge, s így számos lehetőség hever parlagon. A Pro Talentis 5 szervezettel szeretne együttműködést kialakítani és 52 hátrányos helyzetű fiatalnak szeretne segíteni a továbbtanulásban, elhelyezkedésben. A program végére további szervezetekkel is szeretnének kapcsolatot kialakítani. Az 5 civil partner önismereti és pályaorientációs programsorozatot dolgoz ki, és ennek alapján egy éven át tart képzéseket a program diákjainak és hozzátartozóinak. Az új módszertannal nyújtott civil lehetőségekről közel 100 iskolát értesítenek, miközben az ezzel foglalkozó szervezeteket hálózatba szervezik.
Európa szerte növekszik az idősek és a fiatalok közötti távolság, az idősek gyakran elmagányosodnak, társadalmi kapcsolataik beszűkülnek. Ugyanakkor egyre nagyobb szükség van régi és új ötletekre a fenntarthatóságban, hiszen ez korunk egyik legnagyobb kihívása. A támogatott szervezet egy időseknek és gyerekeknek szóló együttes környezeti nevelési módszert szeretne bevezetni és elterjeszteni. A projekt során 10 helyen próbálják ki az időseknek és gyerekeknek szóló programot és legalább 10 szervezet munkatársait képzik ki arra, hogy képzést tudjanak tartani. 60 idősotthonban dolgozót és tanárt képeznek ki együttes környezeti nevelési programok tartására és tábort szerveznek időseknek és gyerekeknek. A programról kisflim készül, modulgyűjteményt adnak ki, és fenntarthatósági ötletgyűjteményt készítenek.
Magyarországon kevesen foglalkoznak a fogvatartottak gyermekeivel – akiket sokszor megbélyegez, kitaszít a társadalom, miközben ők a szüleikkel is nehezen tudnak kapcsolatot tartani. A projekt célja elsősorban a szülő-gyermek kapcsolat erősítése, gondozása, a gyermekek sorsának követése, támogatása, másodsorban a civil szervezetek bevonása, aktivizálása, ezen keresztül a társadalom érzékenyítése, az előítélet- és szégyenmentes kommunikációs gyakorlat meghonosítása. A projekt – mely a fogvatartottakkal és gyermekeikkel egyaránt foglalkozik – közvetlen hatása a bevont gyermekek és apák kapcsolatának erősödése. Az apák mesecsoportjának előadásai és az ehhez kapcsolódó játékos programok oldják a gyerekek szorongását és feszültségét, miközben az apák önértékelését és felelősségvállalását is fejlesztik. A kezdeményezést számos önkéntes segíti, akik mind a mesekör működését, mind a családok életét támogatják munkájukkal. A módszertant és az eredményeket a szakma és az intézményrendszer képviselőivel megosztják, és a társadalom felé is eljuttatják üzeneteiket. Ugyanis mindenkinek közös felelőssége, hogy milyen lehetőséget adunk azoknak az embereknek, akik valamikor bűnt követtek el, illetve gyerekeiknek, akik egyáltalán nem tehetnek helyzetükről.
A Tutaj Projektet újlipótvárosi lakosok azért hozták létre, hogy megakadályozzák, hogy a Pannónia utcai bezárt óvoda helyén többszáz lakásos lakótömb épüljön. A kerületben bár a demokratikus részvétel szintje alacsony, az egyesület felmérése szerint egyre többen szeretnének részt venni közösségi tevékenységekben, kreatív programokban, a közösségépítésben. Ugyanakkor mivel a helyi önkormányzat nem nyitott a közösség igényeire, a lakosok szeretnének részt venni az önkormányzat helyi közösséget érintő döntéseinek előkészítésben. Ezen célok érdekében a tutajosok egy hiánypótló közösségi teret és közösségi kertet hoznak létre és emellett adatkérésekkel, személyes találkozók és közösségi tervezés kezdeményezésével aktívan bekapcsolódnak az önkormányzati döntéselőkészítésbe.
A gyermekgondozásból visszatérő nők munkaerőpiaci aktivitásának növelése, önálló vállalkozásaik elindításának ösztönzése nemzetgazdasági érdek. A támogatott létrehoz módszertant, mely a nők igényeit veszi figyelembe és széleskörű szemléletformálást is végez a nők vállalkozói aktivitásának elősegítésére. A projekt célcsoportja a Nóra-pontokat és a Nóra-hálózatot üzemeltető civil szervezetek és munkatársaik. Ezeket a szervezeteket segítik üzleti modelljük kialakításában és vállalkozói mentorok képzésével, akik a későbbiekben közvetlenül a nőknek segítenek vállalkozói tervek megvalósításában. A projektben inspirációs és szakmai rendezvényeket, és vállalkozói tréningeket tartanak, és PR tevékenységekkel is ösztönzik a vállalkozónők és elhelyezkedni kívánók egymásra találását. HUB jellegű tér kialakításával hozzájárulnak a vállalkozónők tapasztalatcseréjéhez, kooperációjához is, és hiánypótló kutatást végeznek a vállalkozónők sajátos motivációiról, igényeiről.
A Budakörnyéki Naturpark Egyesület szeretné elérni, hogy a Normafára tervezett beruházásból kikerüljenek a természeti környezetet károsító tervek. Az egyeztető folyamatba bevonják a civil szervezeteket, a lakosságot, az önkormányzatot és a hatóságokat. A projekt legfontosabb tevékenységei a széles körű közösségi tervezési folyamaton nyugvó érdekérvényesítés, és lakossági kampány. A projekt hosszú távú célja az együttműködések fejlesztése, melynek eredményeképpen nem csak a Normafa, hanem a Budakönyéki agglomeráció fejlesztése is befolyásolható lesz.
Az agglomerációs veresegyházi térségben a természeti értékek pusztulása más térségekhez képest még nagyobb, és egyre növekvő probléma. Évről évre tűnnek el természeti területek a beépítések következtében, de helyi szinten még mindig van legalább egy tucatnyi olyan élőhely, melyek élővilágának megőrzése a jövő generációk számára fontos feladat. A Tavirózsa egyesület gyermekeknek és fiataloknak szóló környezetvédelmi programokkal igyekszik a problémát kezelni. A résztvevő gyerekek gyakorlatban is megismerik a helyi természeti értékeket, a fontosabb ökológiai folyamatokat, a veszélyeztető tényezőket, és ezek kezelésének módjait. A program erős médiajelenléttel szélesebb rétegekre is hatni fog, illetve a gyeremekeken keresztül a szülőket is bevonja.
A Balaton-felvidék túraútvonalai és természeti kincsei magas színvonalú kikapcsolódási lehetőséget kínálnak, azonban a megfelelő tartalmú tájékoztatás és infrastruktúra hiánya miatt a fogyatékkal élők nem tudják ezeket igénybe venni. A projekt célja, hogy hozzáférést biztosítva a szolgáltatásokhoz javítsa a fogyatékos emberek életminőségét, segítse integrációjukat. Ennek érdekében fogyatékosokkal együttműködve túraközpontokat hoznak létre a Balatonnál, bevonva őket a tervezésbe, a módszertan kidolgozásába.
A fogyatékkal élők számára túraútvonal leírásokat, térképeket készítenek, melyeket speciális túrakönyvként papír alapon és az interneten is elérhetővé tesznek. Látássérültek számára élmény-kőparkot létesítenek Balatonszabadiban. Továbbá olyan túravezetőket képeznek és közvetítenek, akik képesek sajátos igényeket is kielégíteni, és összegyűjtik a fogyatékos-barát szolgáltatókat (fogyatékosság iránt érzékeny éttermek, boltok, egyéb szolgáltatók jegyzéke). A Nemzeti Park, a helyi diákok és civilek összefogásával a jövőben is hasznosítható együttműködés jön létre.
A projekt célja a szegedi közép- és felsőoktatásban tanuló fiatalok politikai-társadalmi tudatosságának fejlesztése. A megvalósítandó műhelyek, szimpóziumok, filmvetítések, szakmai beszélgetések révén természetesen az érdeklődő szegedi közönség minden tagja bekapcsolódhat a programba. Hosszabb távú cél a civil politikai aktivitás, a részvételi demokratikus gyakorlat közvetett serkentése Szegeden. Az elméleti kurzusok mellett „demokrácia-gyakorlatokat” megvalósító műhelyeket, interaktív foglalkozásokat, tematikus filmklubokat, és filmkészítő műhelyeket, kiállításokat szerveznek a projekt megvalósítói. A három félévre tervezett témák: NEMZET (kortárs újnacionalizmusok), BÜNTETÉS (tész), NEM (nemi identitások).
A mélyszegénységben élő roma fiatalok ritkán tudnak lépéseket tenni közösségük megerősítéséért, érdekeik érvényesítéséért. A projekt keretében a sajókazai Ámbédkar iskola 9-10-es diákjai számára tartanak foglalkozásokat az identitás, kommunikáció, közösség- és szervezetfejlesztés témaköreiben. A fejlesztésben fontos szerepe lesz zsidó és roma közösségek tagjainak, ifjúsági és közösségfejlesztésben jártas szervezeteknek, akik saját példáikkal és módszereikkel is hozzájárulnak ahhoz, hogy a projekt végére a fiatalok saját szervezetet tudjanak létrehozni és működtetni. Ennek érdekében a sajókazai fiatalok a projekt során is több közösségi program valamint nyári tábor megszervezésében és megvalósításában fognak részt venni. Az itt megszerzett gyakorlati ismeretek és közösségi élmény ugyanis fontos alapot jelent a későbbi önálló kezdeményezéseikhez. A megszerzett tapasztalatatokat a szélesebb társadalom tagjaival és a civil szervezetekkel is megismertetik.
Majson a 30 év alatti korosztály társadalmi szerepvállalása gyenge, míg a civil szervezetek vezetőinek életkora gyakran 50 év felett van. Az elöregedő civil vezetők mellől hiányoznak az aktív korú fiatalok, akik jövőt tudnának vinni az egyesületi életbe. Az egyesület ezért a fiatalok bevonásával dolgozta ki pályázatát és döntött úgy, hogy egy raktárépületből közösségi teret hoz létre, közösségi munkára alapozva felújít egy tűzfalat, közösségi pontokat alakít ki és a huszas-harmincas korosztályt célzó programokat dolgoz ki.
Az előítéletesség egyre terjed Magyarországon, és ez alól nem képeznek kivételt a fiatalok sem. A felnőtt társadalom felelőssége, hogy a fiatalok képesek legyenek feloldani a saját csoport-másik csoport között húzódó határvonalakat. A szervezők párbeszédet szeretnének generálni a kisebbség és a többség fiataljai között, így erősítve a toleranciát. A résztvevő kamaszok egyrészt egy fórumszínházi előadás kapcsán az üldözött kisebbség mindennapi helyzeteibe helyezkednek bele majd roma és nem roma fiatalok közösen készítenek el egy játékfilmet, melyről dokumentumfilm készül. A dokumentumfilmet a résztvevőknek is levetítik, és nyilvánosan is terjesztik. A projekt célja, hogy a folyamatban résztvevők első kézből szerezzenek tapasztalatokat a különböző társadalmi helyzetű fiatalokról.
Az inkluzív pedagógia az integrált nevelés továbbfejlesztett formája, melynek keretében fogyatékossággal élő és átlagos képességű gyerekek együttes képzése valósul meg. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján való kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Fontos szempont a kirekesztés és kirekesztettség mindenfajta formájának megelőzése. Hazánkban a befogadó nevelésnek kevés gyakorlata van, ennek egyik oka lehet, hogy kevés gyakorlatorientált tanítási modellel találkozhatnak a tanárok.
A projekt legfőbb célja, hogy a norvég Concept Teaching Model (CTM) hazai adaptációját elkészítsék, ezzel az elérhető hazai fejlesztő programokat bővítsék és tartalomfüggetlen terápiával segítsék inklúziós csoportok létrehozását. Az adaptáció során elkészül a CTM magyar nyelvű változata, valamint pedagógusokat és terapeutákat készítenek fel a modell használatára. Ezt követően óvodai és kisiskolás csoportokban valósítják meg az inkluzív oktatást, a csoportok tagjai fél éven keresztül heti rendszerességgel Concept Teaching terápiás foglalkozásokon vesznek részt.
Somogy megyében az apró településeken élő emberek megélhetése,az elnéptelenedés, az ifjúság elvándorlása évtizedes problémák. A megélhetéshez és a mindennapi élethez szükséges helyben alkalmazható és fenntartható technológiák ismerete lassan elvész.
A projekt célja, hogy a résztvevők a helyi viszonyok között alkalmazható gyakorlati képzettséget szerezzenek olyan szakmákban és technológiákban (kézműves, mezőgazdasági, hagyományos építészeti ismeretek), amelyek megélhetést biztosítanak számukra és mindennapi életüket ökologikus módon fenntarthatóvá teszik. Helyben kívánunk gyakorlati választ adni a fenntartható módon való megélhetés problémájára. Az egyesület kézműves-, mezőgazdasági-, hagyományos építés technológiai tanfolyamokat, nyári táborokat tartanak, helyi mesterek segítségével. Emellett helyben alkalmazható mezőgazdasági ismereteket is oktatnak. A projekt lezárultával is lehetőségük lesz az érdeklődőknek a megszerzett tudás továbbfejlesztésére, a projekt keretei között beszerzett eszközök használatára.
A JUMP UP MUM! projekt célja a kisgyermekes anyák munkaerő-piaci diszkriminációjának csökkentése, esélyegyenlőségének megteremtése. Erre azért van szükség, mert anyai szerepük miatt jelentős hátrányos megkülönböztetés éri őket a munkaerő-piacon, valamint a családon belül is, ha dolgozni szeretnének. A projektben 210 nőnek biztosítanak ugródeszkát, nyújtanak antidiszkriminációs és munkaerő-piaci tanácsadást,a Nóra-Net keretében pedig legalább 20 nőnek online tanácsadást. A projekt révén a nők képessé válnak az önmenedzsmentre, családon belüli szerep-megosztásra, munkaerő-piacon való helytállásra. A program egy országos hálózat részeként valósul meg, a Nóra-hálózatot a fenti célból a Jól-Lét Alapítvány hozta létre országosan 10 hálózati ponttal. A projekt célcsoportja a kisgyermekes és/vagy szülés előtt álló, várandós nők, akik szeretnének dolgozni. A program része a munkáltatókkal való kapcsolatfelvétel érzékenyítés céljából, hogy minél több családbarát munkahely jöjjön létre a megyében.
A tanyavilágban élők szegregációja - közösségi megmozdulások, terek és államilag finanszírozott lehetőségek hiányában - szükségessé teszi az önszerveződő, civil kezdeményezéseket. A békési tanyákon mélyszegénységben élő gyerekek számára korlátozott a korosztályuknak megfelelő, szervezett programokon, közösségi élményekben való részvétel.
Közösségi sporttevékenységeken keresztül, tehetségkutatással és gondozással, önbizalom erősítéssel motiválják a fiatalokat a kirekesztődés öngerjesztő folyamatából való kilépésre. A helyi szakemberek és civilek közös célja, hogy jó példákat és kitörési lehetőséget mutassanak az itt élő gyermekeknek, jogot biztosítva számukra az esélyegyenlőséghez, az örömhöz, az egészséges élethez, a sportoláshoz. A közvetlen célcsoport a 6-12 éves korosztály, akik szervezett programokon keresztül megtapasztalhatják a sportolás örömét. A projektben együttműködnek 10 általános iskolával, tanyaközpontok önkormányzataival, valamint békéscsabai sport klubokkal, egyesületekkel, szakmai megvalósítókkal és civil önkéntesekkel.
A magyarországi édesvízi források állapota nem kielégítő, az állami vagyonkezelők kapacitásai korlátozottak. A forrásvédelemmel foglakozó civil szervezetek munkájuk során folyamatosan adminisztratív, jogi és szakmai presztízs akadályokba ütköznek, ugyanakkor nem rendelkeznek megfelelő érdekérvényesítési potenciállal. Az egyesület létrehozza a Magyarországi Édesvízi Forrásszövetséget, és országszerte civil koordinátorokat von be, hogy a témával foglalkozó civilek megosszák egymással szaktudásukat és hatékonyan szerveződjenek és érvényesítsék érdekeiket, aktív alakítójává váljanak a szakmapolitikai mechanizmusoknak. Az eddigi jó gyakorlatok alapján kidolgozzák a forrás-örökbefogadás modelljét. A közvéleményt és a civileket a „Források Világnapja” országos programon keresztül is aktivizálják, a civil szervezeteknek képzést és szakmai műhelyeket szerveznek.
A női vezetők száma az egri közéletben is alacsony, viszont a civil szervezetek vezetői között magas. Körükben azonban nagyon kevés a fiatal, többnyire nyugdíjas korosztályúak, így szükséges lenne az utánpótlás nevelése, a második vonal kiépítése. Az egyesület a nők helyi közéleti szerepvállalását szeretné ösztönözni. Ennek érdekében rendszeres műhelymunkákat szerveznek a közéletben szerepet vállalni kívánó nők számára és közéleti női hálózatot alakítanak ki a városban.
Az egyesület miskolci szubkulturális életterében alakít ki egy új közösségi helyet és egy rendhagyó adományboltot, így adva újabb lendületet a művészeti kezdeményezéseknek. A hely működtetése és létrehozása közösségi alapon történik s emellett műhelymunkákon közösségi akciókat és művészeti eseményeket terveznek és valósítanak meg a szervezők a helyiek bevonásával, akik részére képzéseket, önismereti csoportokat is szerveznek.
A kecskeméti hátrányos helyzetű fiatalok közül sokan félbeszakítják tanulmányaikat és kevéssé érzik úgy, hogy aktív részvételük által hatást tudnak gyakorolni az őket körülvevő társadalomra. A projekt keretében 45 fiatal vesz részt kreatív foglalkozássorozaton - videós, zenei vagy tánc-csoportban. A három eltérő, egymással párhuzamosan futó képzés lehetővé teszi, hogy minden fiatal a saját érdeklődése és készségei alapján tudjon csoportot választani. A kreatív foglalkozások mellett csapatépítés, közösségfejlesztés, pályaorientáció és korrepetálás járul hozzá ahhoz, hogy a fiatalok egyenként és csapat szinten, az iskolában és magánéletükben is egyaránt sikeressé váljanak. A csoportmunkák során 15 művészeti produktum (táncelőadás, film, zene) jön létre. Mindez nem csak a csoporttagoknak jelent megerősítést, hanem a nyilvános bemutatókon keresztül a helyi társadalmat is érzékenyíti a fiatalok értékei, témái iránt. A munkában középiskolás önkénteseknek is fontos szerepe van, akik kortársként tudják segíteni a programban résztvevő fiatalokat, ezáltal ők maguk is jobban megismerik őket, és érzékenyebbé válnak a helyzetük, kihívásaik, sikereik iránt.
Ezt a kezdeményezést az hívta életre, hogy a pályázó egyre gyakrabban találkozik párkapcsolati vagy családon belüli erőszakot és/vagy szexuális vagy egyéb bántalmazást, on-és offline zaklatást elszenvedett fiatal nőkkel, prostituálódásban veszélyeztetettekkel. Az áldozatok és a veszélyeztetettek szinte alig jutnak megfelelő segítséghez. A Belvárosi Tanoda a Megálló Csoporttal együtt mentori támogatást, szociális és jogi segítséget valamint a női segítő csoportokban való részvétel lehetőségét szeretné biztosítani nőknek. A veszélyeztetett fiatalok számára szemléletformáló képzéseket tartanak. A tudás és tapasztalatok megosztását szakmai műhelyek, akciók és online jelenlét is biztosítja. A módszer adaptálható, kifejezetten azok a szervezetek hasznosíthatják, amelyek célcsoportjainak körében a bántalmazás, zaklatás vagy a bennük való veszélyeztetettség előforduló jelenség.
A projekt célja az emlékezés kultúrájának javítása, másrészt lehetőséget teremteni az őszinte, félelmek nélküli párbeszédre, az előítéletekről való közös gondolkodásra, a tévhitek eloszlatására. A közvetlen célcsoport a kiválasztott települések, térségek lakosai, ahol 1944 előtt nagyobb zsidó közösségek éltek. Az eredmények kommunikálása után egy szélesebb kör is meríthet a projekt tapasztalataiból. A projekt központi eleme a beszélgetéshez szükséges felszabadult légkört biztosító Lefitymálva című előadás és az azt követő beszélgetés. Ezt megelőzi a helyi segítők kiválasztása és előzetes képzése. Fontos mérhető elem a „Mi jut eszébe arról a szóról, hogy zsidó?“ kérdésre az előadást és beszélgetést megelőzően és néhány hónappal utána adott válaszok összehasonlítása. A projektben részt vesz a Magyar Zsidó Levéltár és annak igazgatója Toronyi Zsuzsanna, a Frankel Leó Zsinagóga közössége, és a MAZS Alapítvány.
A projekt célja az online gyűlöletbeszéd jelenségének csökkentése gyakorlati oktatási program kidolgozásával, valamint civil és ifjúsági összefogás kezdeményezése. Ebben fiatalokkal foglalkozó, fiatalok önszerveződésén alapuló civil szervezetek és oktatási intézmények együtt vesznek részt. A szervezők nemzetközi jó gyakorlatok alapján képzési programot dolgoznak ki és tesztelnek. A fiatalok figyelemfelkeltő akciókról nyújtanak be mintaprojekteket (pl. érzékenyítő foglalkozások, iskolai témanapok, városi ifjúsági események, tematikus műhelyfoglalkozások, interaktív gyakorlatok, vetélkedők stb), melynek megszervezéséhez támogatást kapnak.
A fogyatékossággal élők alapvető emberi joga a társadalmi életben való részvétel súlyos korlátokba ütközik ma hazánkban. Több, mint 88.000 (ebből kb. 25.000 fogyatékos) ember él nagylétszámú intézetekben, az egyenlő esélyű hozzáférés és az akadálymentesség még ma is megoldatlan kérdések. A kampány a fogyatékkal élő emberek társadalmi kirekesztésére hívja fel a figyelmet, egy utcai felvonulás segítségével, melyet a kerékpáros critical mass mintájára rendeztek meg a szervezők. A kampányban elkészül egy petíció, mely a résztvevő érintett csoportok és szervezetek közreműködésével jön létre.
Az Egri Kistérségben működő civil szervezetek nem eléggé beágyazottak a helyi társadalomba és éppen ezért az érdekérvényesítő képességük is gyenge. Az Agria Alapítvány az Egri Kistérség civil szervezeteit szeretné aktivizálni és a közösséget fejleszteni a helyi erőforrásokra alapozva. Mindezt az Eszterházy Károly Főiskola földrajzszakos hallgatói és a helyi civilek bevonásával, az ABCD (asset based community development) módszert alkalmazva. A projekt során az ABCD módszert adaptálják, megtanítják és a terepen adják át ar résztvevőknek.
Magyarországon az elmúlt öt évben megduplázódott az új diagnosztizált HIV fertőzések száma. Ennek ellenére egyre kevesebb támogatás jut megelőzésre, és a különösen veszélyeztetett csoportok (pl.: melegek, szexmunkások, drogfogyasztók) szűrésére sem kerül megfelelő hangsúly. Ebben a kezdeményezésben önkéntesek és szakértők közösen dolgoznak azért, hogy az ország számos területén előítélet-mentes szűrőállomások működjenek, ahol az LMBT közösség tagjai, szexmunkások és drogfogyasztók is méltó szolgáltatásban részesülnek. A szűrőállomások mellett közösségi helyszíneken is tanácsadással segítik a veszélyeztetett csoportok tagjait a megelőzés, szűrés és életvezetés témáiban. A szervezet amellett, hogy 2000 fő számára nyújt szolgáltatást, 20 sorstárs segítő aktivistát is bevon és kiképez. A projektnek köszönhetően az állami szolgáltatások érzékenyebbé válnak a sérülékeny csoportok igényeire, másrészt az érintett közösségek aktívabban lépnek fel érdekeik képviseletéért és egymás segítéséért. Zárásként szakpolitikai ajánlást fognak megfogalmazni, amely lehetővé teszi, hogy olyan nemzeti AIDS stratégia születhessen, ami a sérülékeny csoportok szempontjait is érdemben figyelembe veszi, és képes mérsékelni a betegség további terjedését – ami mindannyiunk közös érdeke.
A projekt célja a településen működő,vagy most induló civil szervezetek kapacitásának megerősítése, fejlődésük elősegítése. Párbeszéd kialakítása az érdekeltek között és a közös tervezés és együttműködés feltételeinek megteremtése. A kezdeményezés célcsoportja minden civil kezdeményezés, nők, gyerekek, romák. A projekt központi elemei a közös tervezés beindítása a falu jövőjéről, jó példák bemutatása a fenntartható életmódról, jóléti szolgáltatások szervezése és a közösséget szolgáló nonprofit szervezet létrehozása.
Az autista gyermeknek, felnőttnek és az őt támogató családnak mindennapos nehézségekkel kell megküzdenie. A társadalmi szereplők, szolgáltatók, a kormányzat és a jogrendszer nincsenek felkészülve az autista személyek társadalomban való intenzív megjelenésére. Az esélyegyenlőtlenség, a hátrányos megkülönböztetés, a jogsérelmek mindennaposak. A projekt célja, hogy egy erős, átlátható és demokratikusan működő hálózat alakuljon, amely hatékonyan képes bevonni a tagokat és a partnereket, valódi igényeket megválaszoló jó minőségű szolgáltatásokat kínáljon. Ennek érdekében naprakész adatbázist és megbízható szakértői hátteret alakítanak ki a szervezők. A jól szervezett és hatékony érdekérvényesítést szolgálja az is, ha a megfelelő intézmények autistákra szabott szolgáltatásokat fognak kínálni az oktatás, az egészségügy és a közszolgáltatások terén. A projekt képzésekből, szervezetfejlesztésből, hálózatépítésből, előadásokból és a szervezeteknek nyújtott informatikai és kommunikációs támogatásból épül fel.
A Zsenibogár Egyesület az aktív és felelős állampolgári szerepvállalásra készít fel 10-14 éves gyerekeket. A támogatott programban 40-50 fő vehet részt többek közt drámapedagógiai, pénzügyi és a vitakultúrát fejlesztő foglalkozásokon és tanulmányutakon. A cél a résztvevő gyerekek látókörének szélesítése, logikai készségeinek és szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése.
Hajdúhadházon nagy igény volt olyan programokra, melyek a családhoz, gyermekvállaláshoz való viszonyulást javítják. Az egyesület évek óta dolgozik azon, hogy legyen olyan közösségi tér, ahol a hasonló élethelyzetben levő családok, fiatalok találkozhatnak, megoszthatják tapasztalataikat. A projektben komplex szolgáltatásokat, klubokat és tanácsadást fognak biztosítani a gyermekes családok és kamaszok, fiatalok számára, mely javítja a gyermekekhez, a családhoz, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó társadalmi attitűdöt, segíti a fiatalok felelősség vállalását. A szervezet további céljai a családok összefogásának erősítése, és saját erőforrásaik mozgósítására ösztönzése, az egymást kölcsönösen segítő, támogató kis közösségek létrehozása.
Kampány az esélyegyenlőség és tolerancia jegyében. A projektben fiatalok fogalmazzák meg irodalmi formában (versek, novellák, slam poetry) az előítéletektől mentes társadalom előnyeit és esélyeit. Négy régióban írnak ki középiskolásoknak egyéni pályázatot a szervezők, pedagógusok és kortárs írók bevonásával, akik a szülőföldjük arcaként történeteikkel motiválják a résztvevőket. A csapatok feltöltik alkotásaikat egy weboldalra, a szerzők ellátogatnak saját térségükbe ahol rendhagyó irodalomórákon, slam bajnokságon, és koncerteken vesznek részt a versenyzőkkel együtt, és mentorként segítenek. Az eseményeken készült riportok és filmes beszámolók felkerülnek a kampány oldalára, az alkotások közkinccsé válnak a világhálón. A helyi szerző hazalátogatásakor egy olyan helyi fiktív/valós hős történetét indítja el, akinek sorsa példaként állhat és a részt vevő iskolák hagyományteremtő céllal újra megrendezhetik a Nekem nem mindegy-napot, pályázatot írhatnak ki és díjat alapíthatnak a "Helyi hősnek".
A projekt célja Miskolc város közigazgatási területén hiánypótló felkereső ifjúsági munka és mobil sport szolgáltatás létrehozása, fenntartása. Elsődleges célcsoport Miskolc slumosodó városrészeinek közterületein elérhető fiatalok (12-30 év közötti korosztály). Közvetetten Miskolc város közigazgatási területén élők. Cél az egyesületi tagok, a pártoló tagok aktivitásának megőrzése, valamint az önkéntesek munkájának a projektet követő fenntartása. A felkereső ifjúsági munka és a mobil sport szolgáltatás fenntartása a projektet követően.
Erzsébetváros Budapest belső kerülete, ahol a romák aránya kiemelkedően magas, a társadalom széttagolt, és diszkriminál. A fiatalok többsége nem fejezi be az iskolát, sok a csellengő és sokan keverednek bűncselekményekbe. Ez a kezdeményezés a kerékpárszerelés oktatásával, a kerékpározás megismertetésével szeretné szakmához, munkához és közlekedési lehetőséghez segíteni a 7. és 8. kerületi hátrányos helyzetű fiatalokat. A projekt során létrejön egy közösségi kerékpárszervíz is, ahol 6 fiatalt képeznek ki és foglalkoztatnak kerékpár szerelőként, valamint folyamatos mentor programot is biztosítanak számukra.
A Baltazár Színház most a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő, főleg iskolás korú gyermekeket szeretné kreatív tevékenységre bírni egy plakátkampány és plakáttervező verseny segítségével. Előbb egy 12 emberi értéket bemutató plakátsorozatot mutatnak be facebookon és online a gyerekeknek, majd arra buzdítják őket, hogy egy 13. értékről készítsenek plakátot. A programba rendezvények és szakmai találkozók útján aktívan bevonják a nevelőszülői hálózatot és minden gyermekvédelmi szakellátással foglalkozó intézményt.
A Bögrefónia akció fogyatékkal élő embereknek segített alkotó és segítő-mentori helyzetbe kerülni. A kampány különböző fogyatékosságal élő résztvevőket hozott össze, és készített fel egy utcai zenés táncos előadásra. A performanszon 40 ember zenélt és táncolt együtt jel-táncosokkal, profi ütős zenészekkel. Az akció és a hozzá kapcsolódó kampány a közösségben, a közös alkotásban és az egymás iránti, előítéletektől mentes nyitottságban rejlő erő fontosságára hívta fel a figyelmet.
A hátrányos helyzetű roma fiataloknak ritkán adódik alkalmuk arra, hogy társaikkal együttműködve, saját ötleteiket, témáikat feldolgozva hozzanak létre olyan kommunikációs anyagokat, amelyeket a többségi társadalom is megismer. A dél-baranyai 12-13 éves fiatalokat bevonó kezdeményezés drámafoglalkozásokon és médiaműhelyeken keresztül segíti hozzá a résztvevőket ahhoz, hogy létrehozzák saját filmjeiket. A közösségi alkotómunka a fiatalok ismereteit, együttműködési készségét fejleszti. A létrejött filmek nyilvános vetítéseken, illetve neten történő megosztása a fiatalok számára biztosított sikerélmény mellett a szélesebb társadalom érzékenyítését és valós párbeszéd kialakítását is szolgálják. A 23 fiatal által létrehozott 5 film megmutatja, hogy a roma fiatalok – csak úgy, mint bármelyik más csoport tagjai – számos téma iránt érdeklődnek.Vvan véleményük a világról, amiben élnek, és amire ők maguk is hatással tudnak lenni.
A magyar társadalomban nagyon sok kirekesztő, gyűlöletkeltő zenekar működik. A fiataloknak azonban nincs a társadalmi kérdések kapcsán reális alternatívájuk az ilyen közösségekkel szemben. A Zöld fiatalok egy olyan zenei színteret hoznak létre, ahol a fiatalok biztonságban és nem kirekesztő módon találhatnak álláspontokat a társadalmi kérdésekkel kapcsolatban. Az Screaming for Change (SFC) egy zenei, aktivista program, ami ötvözi az internetes zenei használatot, a koncerteket és a társadalmi mondanivalót. A program a gyűlöletkeltő zenei csoportokkal szemben ajánl reális szubkulturális alternatívát fiatal felnőtteknek, középiskolásoknak, egyetemistáknak. A programba zenészeket, a program iránt érdeklődő fiatalokat vonnak be és ösztönzik őket, hogy a zene segítségével társadalmi problémákat és megoldásokat fogalmazzanak meg.
A PAPLAMENT a hajléktan emberek kriminalizálásával, az „érdemtelen szegények” csoportjának elkülönítésével és megbélyegzésével foglalkozik. A rendszerváltás óta erősödő probléma az utóbbi években vált különösen súlyossá a köztéri hajléktalanság büntethetőségének Alaptörvénybe iktatásával, a különböző helyi szintű kampányokkal, a jogellenes kilakoltatásokkal, kunyhóbontásokkal és a szegénység „felzárkóztatásügyi” területté avatásával. Az akció a közvéleményt meghatározó nézetek egyoldalúságával és leegyszerűsítéseivel helyezkedett szembe és az előítéletkeltés mechanizmusain túl teret nyitott másfajta találkozások, a társadalom perifériájáról érkező hangok számára.
A választások évéhez kapcsolódóan a Pneuma Szöv. nyitott hálózattal, a Mobile Albania német színházi csoporttal és számos civil együttműködővel választási kampányt szerveztek Mókus Maxinak, a hajléktalanból politikussá vált óriásmókusnak, aki Budapest 8. kerületében már többször felbukkant a korábbi évek során (ld. „20 forintos operett” projekt). A PAPLAMENT a nyilvánosság új formáit hozza létre (utcai rádióadások a Tilos Rádióval, 8. kerületi közösségi újság, analóg hírcsatornák pl. krétaújság az utcákon), tematizálja a magyarországi lakhatási válságot és közös gondolkodásra ösztönöz azzal kapcsolatban, hogy a szegénység szempontjai hogyan jelenhetnek meg egy nyitott, befogadó társadalomban.
A NOLTV videója a projektről elérhető itt: http://www.noltv.hu/video/5530.html
Naponta olvasható a médiában, hogy a vidéki szegény, közmunkás, munkanélküli és jelentős részben roma származású embereket módszeresen büntetik meg rosszul felszerelt kerékpárjaik miatt. Több esetben volt kimutatható, hogy a rendőrség részéről szándékos diszkriminációról volt szó. A 24 órás rendőri jelenlétet a Belügyminisztérium az egész ország területére kiterjesztette, ezért a fenti esetek száma várhatóan a közeljövőben tovább emelkedik. A Csengőfrász erre az igazságtalan gyakorlatra hívta fel a figyelmet.
Támogatás összege: 7000 EUR
Küldő szervezet: Mérföldkő Egyesület (http://www.merfoldkorehab.hu)
Fogadó szervezet: Bergen Klinika Alapítvány (http://bergensklinikkene.no)
Az ösztöndíjas tanulmányút célja, hogy az ösztöndíjas megismerje a szenvedélybetegek rehabilitációjának és reszocializációjának folyamatait. Különösen fontos kiemelni a mentalizáció alapú terápiát, amely a fogadó szervezet által használt, kiemelt kezelési mód, és egy nemzetközi szinten is elismert, fontos és jól működő kezelési program.
Sajnos ez a módszer ezidáig a magyar szenvedélybetegeket gyógyító szervezetek körében nem alkalmazott, ezért ennek elsajátítása nem csak a küldő szervezet életében, hanem az egész magyarországi szakma számára is rendkívüli jelentőséggel bír.
Emellett lényeges eleme az ösztöndíjas projektnek a szakmai tapasztalatcsere, és a küldő és fogadó szervezet közötti hosszú távú együttműködés kialakítása pl. a kutatás és érdekérévnyesítés terén.
Támogatás összege: 10 000 EUR
Küldő szervezet: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány (http://gyongybagoly.hu/)
Fogadó szervezet: SEEDS Iceland (http://www.seeds.is/)
A tanulmányút célja, hogy partnerséget építsen ki a küldő és a fogadó szervezetek között hosszabb távú együttműködés érdekében. Az ösztöndíjas az izlandi tanulmányút során megismeri azokat a szervezetfejlesztéssel, illetve forrásteremtéssel kapcsolatos jó gyakorlatokat, amelyek Magyarországon is adaptálhatóak. Emellett tanulmányozza a fogadó szervezet partnerszervezeteit, és azok menedzsmentjét is, részt vesz továbbá a szervezethez jelentkező önkéntesek interjúzásában, ezáltal megismerve a kiválasztási és önkéntes-menedzsment folyamatot, amelyet a későbbiekben a küldő szervezetnél is alkalmazni kívánnak. A szervezetek közös projektet terveznek, hogy biztosítsák a jó példák adaptációját a szervezetirányítás és az önkéntes-menedzsment (beleértve a professzionális önkéntesek feladatának megszervezését is) területein, továbbá a küldő szervezet fenntartható működésének biztosítása érdekében forrásteremtési stratégiát dolgoznak ki a fogadó szervezetnél és azok partnereinél megismert gyakorlatok alapján.
Támogatás összege: 7000 EUR
Küldő szervezet: Közösségfejlesztők Egyesülete (http://www.kka.hu)
Fogadó szervezet: Citizens Foundation (http://citizens.is/)
Az ösztöndíjas projekt fő célja az egy területen élő emberek társadalmi hálózatainak és a közösségi kohézió működésének megismerése az e-democracy módszer segítségével, továbbá az állampolgárok részvételének növelése a döntéshozatalban. Az ösztöndíjas megismer egy fejlett demokratikus rendszert miközben a fogadó szervezet módszereiről tanul, amelyek célja a bizalom és a demokratikus részvétel növelése. Tanulmányozza az e-democracy módszertanát, és megismeri a módszer legfontosabb elemeit azáltal, hogy aktívan részt vesz a fogadó szervezet a Balkánon megvalósuló projektjében is. Fontos célja a tanulmányútnak a grassroot közösségek tervezési folyamatainak megismerése is – az ösztöníjas izlandi tapasztalatai alapján útmutatót ír az adaptációs lehetőségekről és a módszer hasznosíthatóságáról a magyarországi környezetben.
Támogatás összege: 7000 EUR
Küldő szervezet: Társaság a Szabadságjogokért (http://www.tasz.hu)
Fogadó szervezet: Icelandic Human Rights Centre (http://www.humanrights.is/)
Az ösztöndíjas tanulmányút fő célja az izlandi értelmi fogyatékos és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyeket támogató szociális rendszer megismerése a Magyarországon is hasznosítható minták és módszerek felfedése érdekében. A tanulmányút kiemelt célkitűzése, hogy az izlandon szerzett tapasztalatokra alapozva modellprogramot dolgozhasson ki a Társaság a Szabadságjogokért fogyatékosügyi programja számára, amelynek során jól alkalmazható modelleket, jó gyakorlatokat honosítanak meg Magyarországon. A legfontosabb tématerületek: a szolgáltatásokat igénybevevők érdekérvényesítő stratégiái, támogató lakhatás, cselekvőképességgel és választójoggal kapcsolatos szabályozások, és szolgáltatások, támogatott szülőséggel kapcsolatos szabályozások és szolgáltatások, reprodukciós jogokra vonatkozó szabályozás megismerése, fogyatékosokkal foglalkozó szervezetek érdekérvényesítő stratégiáinak és user-led szolgáltatásoknak a megismerése.