Az elmúlt hónapokban számtalan olyan híresztelés jelent meg a kormánytól és kormánypárti médiumokban, amelyek az Ökotárs Alapítvány, partnerei és a Norvég Civil Támogatási Alap tevékenységéről hamis képet festenek, súlyos, néha még egymásnak is ellentmondó vádakat fogalmaznak meg velünk szemben. Ezek is folyamatosan változnak: kezdődött azzal, hogy áttételesen pártokat támogatunk a pénzből. Kiderült, hogy ez nem igaz. Folytatódott azzal, hogy de pártokhoz kötődő civil szervezeteket támogatunk. Kiderült, hogy ez sem igaz. Folytatódott azzal, hogy álcivilek vagyunk. Természetesen ez sem igaz. Most ott tartunk, hogy szabálytalan a működésünk. Ezt is cáfolni fogjuk
Sőt: azt állítjuk, hogy a vagdalkozás, de még a hatósági zaklatás mögött is politikai motiváció áll. A kormány el akarja lehetetleníteni a tőle független civil szervezeteket. Az oldal célja, hogy tényszerűen, de érthetően tegye láthatóvá mindenki számára, hogy mivel foglalkozik az Ökotárs, és cáfolja azokat a vádakat alapítványunkkal kapcsolatban, amelyek politikai okokból újra és újra megjelennek a sajtóban. Azaz: tiszta vizet akarunk önteni a pohárba, hogy senkiben ne maradhasson kérdés.
Mi az Ökotárs Alapítvány, és mit csinált eddig?
Az Ökotárs Alapítvány nonprofit, politikától független, a környezet állapotának javulásáért, a hazai civil szféra és lakosság környezeti érzékenységének és tudatosságának fejlesztéséért tevékenykedő szervezet. Célunk elérése érdekében helyi kezdeményezéseket és civil szervezeteket támogatunk; adományokkal, tréningekkel, ösztöndíjas programokkal, valamint szükség szerint szakértői, illetve technikai segítséget nyújtunk munkájukhoz.
Támogatási programjaink eredményeként számos sikeres civil kezdeményezés fejlődött ki, nyerte el a helyi társadalom széles körű támogatását, és vált meghatározóvá egy-egy régióban. Alapítványunk tevékenysége részletesen, évekre lebontva nyomon követhető az itt található linken. 2013 nyarán hirdettük ki a Norvég Civil Támogatási Alap második ciklusában meghirdetett pályázatok első körének győzteseit, 105 mikro- és 23 makroprojekt kezdődött akkor. A támadások első hulláma is ekkor indult el az Ökotárs Alapítvány ellen.
Igaz-e, hogy az Ökotárs nem végez közvetlen politikai tevékenységet?
Igen. Az Ökotárs Alapítvány kizárólag a környezetvédelem és környezettudatosság érdekében, illetve a hazai civil szféra fejlesztéséért dolgozik. Pártpolitikai tevékenységet nem végzünk, pártokat nem támogatunk és ezt soha nem is tettük. Az Ökotárs a kormány támadásának következtében került a politikai viták kereszttüzébe. 2010-től 2014-ig (sőt, 2008-tól) az Ökotárs pontosan úgy működött, mint jelenleg – ekkor azonban a kormánynak nem volt problémája az alapítvány működésével és tevékenységével, sőt együttműködésre is volt lehetőség, például a civil törvény előkészítésének folyamatában.. Másképpen fogalmazva: mi pontosan ugyanezt a munkát végeztük akkor is, amikor a baloldal volt hatalmon, mint amikor a jobboldal.
Milyen kapcsolat van az LMP (és más pártok), illetve az Ökotárs között?
Az Ökotárs politikától független nonprofit alapítványként pártokat nem támogat és soha, semmilyen formában nem is támogatott. Ez igaz az LMP-re is. Ugyanakkor a korábbi politikai tevékenység nem kizáró ok abban, hogy személyek részt vegyenek az Ökotárs munkájában. Tagjaink és munkatársaink politikai meggyőződését, a politikai véleménynyilvánítás szabadságjogának megfelelően nem ellenőrizzük és nem is véleményezzük. Törvénytelennek és demokráciában elfogadhatatlannak tartjuk, hogy bármely kormány listát készítsen azokról az emberekről, akiket problémásnak tart – például azért, mert ajánlószelvény-gyűjtőpontok kontaktszemélye volt egy választáson.
Korábbi, a munkavégzés előtt befejezett politikai tevékenység például állami cégek vezetőinek esetében sem kizáró ok vezető beosztás betöltésére, holott állami cégek esetén a magyar adófizetők pénze forog kockán. Sőt: állami cégek esetén a politikai múlt sok esetben kifejezett előnyt jelent. A kormány tehát abban az esetben semmi problémát nem lát a korábbi politikai részvételben, ha a magyar adófizetők pénzéről van szó. A norvég támogatásról való döntésben pedig ezt akkor is elfogadhatatlannak tartja, ha egyébként az Ökotárs működése minden jogszabálynak megfelel, sőt, túl is teljesítünk: külön titoktartási és összeférhetetlenségi szerződést íratunk alá minden bírálóbizottsági taggal.
Teljesen szabályszerű az Ökotárs működése?
Az Ökotárs működése szabályszerű, erről tanúskodnak a különböző szervezetek, intézmények által elvégzett korábbi vizsgálatok, auditok is. A KEHI-jelentésben tényekkel alá nem támasztott vádak szerepelnek, amelyek alapján lehetetlen megállapítani, hogy – szerintük – ki, mit, milyen összegben hibázott.
Miért támogatja Norvégia a magyar civileket?
Az Európai Gazdasági Térség és Norvég Alapok (más néven Finanszírozási Mechanizmus) olyan pénzügyi támogatás, amit három ország, Norvégia, Izland és Lichtenstein nyújt 16 új vagy kevésbé fejlett EU-tagállamnak, köztük Magyarországnak. A három országban közös, hogy olyan állam, amelyek tagjai ugyan az Európai Gazdasági Térségnek, de nem tagjai az Európai Uniónakés részesülnek a közös piac előnyeiből. Ezzel a támogatással járulnak tehát hozzá az új uniós tagállamok felzárkózásához (hasonlóan, ahogy ezt az EU teszi a Strukturális Alapokon keresztül). A támogatások célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése Európában és a kétoldalú kapcsolatok erősítése az érintett országokkal. Fontos tudni, hogy a teljes EGT/Norvég Alapoknak mindössze tíz százalékát teszi ki a civil szervezetek támogatása.
Miért az Ökotárs kezeli a norvégok pénzét?
A norvég állam és Magyarország között megkötött úgynevezett Együttműködési Megállapodás értelmében a civil program kezeléséért felelős Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) 2011 végén kétfordulós pályázatot írt ki a hazai lebonyolítás feladatainak elvégzésére. Az első fordulóban a pályázók szakmai alkalmasságát vizsgálták: az Ökotárs vezette konzorciumtól (tagjai az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány-Magyarország) októl referenciát, azaz a civil szektorral való jó kapcsolatot, az államtól való függetlenség igazolását és a releváns pályázat-lebonyolítási képesség bizonyítását kérték a támogatók. Ez szinte minden uniós pályázatnál bevett eljárás.
Erre a felhívásra Magyarországról hét szervezet jelentkezett, de közülük csak az Ökotárs vezette négytagú konzorcium felelt meg mindhárom feltételnek, ezért a többi hat pályázó nem jutott tovább a második fordulóba. Ebben kellett részletes, a teljes programidőszakra vonatkozó tervet benyújtani – mikor, kinek, milyen pályázati felhívások fognak megjelenni, mekkora keretösszegekkel stb.
Miért jó az, hogy nem az állam kezeli a Norvég Civil Támogatási Alapot?
Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus első támogatási ciklusában (2004-2009) kevés kivételtől eltekintve még a támogatott országok kormányai által megbízott intézmények vagy szervezetek bonyolították le a civil támogatási programokat is. Az ekkor elvégzett értékelés azonban rámutatott: ezek a támogatások pont ott voltak a leghatékonyabbak – például Magyarországon –, ahol a Finanszírozási Mechanizmus Iroda által közvetlenül leszerződtetett, államtól független civil alapítványok végezték el ezt a munkát.
Egy alapítvány az állami intézményrendszereknél sokkal rugalmasabb, gyorsabb az igényekre reagáló pályázati rendszereket tud működtetni, jóval kevesebb bürokráciával. Az alapítványok munkatársai – maguk is elkötelezett civilek révén – partneri, nem alá-fölrendelt kapcsolatot építenek ki a pályázókkal és támogatottakkal, nyitottan fordulnak feléjük, ezzel őszinte légkört tudnak kialakítani. Mivel közös érdeknek tekintik, hogy sikeres és eredményes projektek részesüljenek támogatásban, a támogató és a támogatott közösen tud megoldást keresni, ha a tervek végrehajtása bármilyen nehézségbe ütközik.
Milyen szervezeteket támogat a Norvég Civil Támogatási Alap?
A támogatások céljáról nem mi döntünk, hanem az EGT és Norvégia. Ők határozták meg az Alap fő célkitűzését: segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában. Alapítványunk természetesen nem tudná elvégezni a feladatát, ha nem értenénk egyet az EGT és Norvégia által meghatározott célokkal.
Ennek megfelelően hét terület van, amire pályázni lehet. Ezek: emberi jogok és demokrácia, női jogok és esélyegyenlőség, szervezet- és közösségfejlesztés, ifjúsági és gyermekügyek, környezetvédelem és fenntartható fejlődés, jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak, társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése. A támogatásokat a következő arányban folyósította az Ökotárs 2013-ban (1995-től minden év beszámolója a honlapunkon elolvasható):
Hogyan történik a bírálat a Norvég Civil Támogatási Alapban?
A formai ellenőrzésen megfelelt pályázatokat először az Ökotárs vezette konzorcium által felkért két külső értékelő a pályázati felhívásban megadott szempontrendszer szerint pontozzák és szövegesen értékelik. Jelentős véleménykülönbség esetén egy harmadik értékelő is bevonásra kerül. Az értékelő szakértőkkel szemben támasztott feltétel volt az adott szakterület ismerete (megfelelő végzettség), a civil szektorban való jártasság, és pályázatbírálói tapasztalat (legalább 50 pályázat értékelése).
A pályázatoknak az értékelők pontszámai alapján kialakult rangsorát minden témakörben külön-külön összehívott háromfős bíráló bizottságok tekintetik át – melyek két tagját a lebonyolító alapítványok adják, egy tagja pedig szintén külső, független szakértő –, és alkotnak ez alapján egy támogatási javaslatot. Utóbbit végső fokon a négy lebonyolító alapítvány képviselőiből álló Jóváhagyó Testület fogadja el.
Az értékelés és a bírálat kizárólag azt vizsgálta, hogy a pályázó által bemutatott projektterv hozzájárul-e az NCTA átfogó célkitűzéseinek és az adott témakör részcéljainak eléréséhez, a tervezett tevékenységek hoznak-e eredményeket az adott területen, illetve betartja-e a pályázó a felhívásban foglalt egyéb feltételeket. Emellett fontos szempont volt a költség-hatékonyság is, valamint, hogy a pályázó szervezet korábbi tevékenysége alapján rendelkezik-e kellő tudással, tapasztalattal tervei megvalósításához.
Végeznek a Bíráló bizottságok tagjai közvetlen politikai tevékenységet?
Nem. A beérkezett pályázatokat előbb két értékelő pontozta, majd az így előállt listáról a bíráló bizottságok döntöttek. A bírálati folyamatban résztvevők szigorú összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot írnak alá. Az értékelők és a bíráló bizottságok tagjainak névsora nem nyilvános, éppen azért, hogy ne lehessen lobbizni náluk. Az NCTA-ban hét különböző összetételű Bíráló bizottság működik, amelyek politikai tevékenységet nem végeznek, kizárólag a beérkezett pályázatok szakmai szempontú elbírálásában játszanak szerepet.
Igaz-e, hogy a Bíráló bizottságokban a támogatottak képviselői ülnek?
A bíráló bizottságok tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok egyértelműek: minden értékelő és bíráló a munka megkezdése előtt nyilatkozik arról, hogy milyen civil szervezet(ek)ben visel tisztséget vagy érintett bármi egyéb módon. Ha olyan szervezet pályázott, melyben az értékelő tisztséget visel, ő az adott pályázatot nem látta, nem értékelte. (Több felkért szakértő épp azért nem is vállalta a munkát, mert szervezetével pályázni akart.) Így kizárt volt, hogy az értékelők, bírálók „maguknak” osszanak támogatást.
A bíráló bizottság összeállítására, névsorának titkosságára, összeférhetetlenségére ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint például a magyar Nemzeti Kiválóság Program kuratóriumára és bírálóbizottságára. A bevett magyar gyakorlatot követjük, amikor titkosan tartjuk a névsort, hogy ne lehessen nyomást gyakorolni a tagokra, a bevett gyakorlatot követjük az összeférhetetlenségek megállapításakor is.
Igaz-e, hogy a magyar kormánynak nincs rálátása a bírálatra?
Nem igaz. A bíráló bizottság üléseire a kormány – pontosan az Emberi Erőforrások Minisztériumának – megfigyelői minden alkalommal meghívást kaptak, részt is vettek és a delegált munkatársak szigorú összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot írtak alá.
Kik kaptak eddig támogatást és mire?
A támogatott projektek listája fent van a honlapon, könnyen kereshető formában. Feltüntetjük, hogy melyik szervezet, milyen célra és mennyi pénzt kapott a Norvég Civil Támogatási Alapból. Aki jobban el akar mélyedni ezek között, pontosan láthatja, hogy a támogatott tevékenységek többségének még áttételesen sincsen köze pártpolitikához, hiába akarják az ellenkezőjét elhitetni a kormányzat részéről. A környezetvédelem, szegénység csökkentése, az átláthatóság, az esélyegyenlőség akkor sem pártpolitika, ha néha – a kelleténél gyakran kevesebbszer – pártok is foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
A NCTA mostani ciklusában több mint 400 szervezet projektje kapott támogatást, 1-2 millió forinttól 40 millió forintig terjedő összegekben. Utóbbiak: a 23 darab nagy összegű, 2,5-3 éves program egyben a további kb. 200 civil szervezet fejlesztését, tudásának, képességeinek bővítését is szolgálja. A támogatások összességében véve több tízezer ember életében hoznak kisebb-nagyobb változást: új tapasztalatokat és ismereteket adnak, hátrányos helyzetű csoportok önbizalmának növekedését, szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítanak, erősítik a közösségek összetartozását és még hosszan sorolhatnánk.
Végeznek-e a támogatott szervezetek közvetlen politikai tevékenységet?
Nem. Pártokat és politikusokat sem támogatunk. Vannak természetesen kapcsolódó területek – például egy korrupcióellenes szervezet leleplezhet egy közpénzzel való kormányzati visszaélést, innentől kezdve pedig az ügy könnyen politikaivá válhat. De érdemes látni, hogy a támogatottak többsége már a korábbi kormányok időszakában is a kedvezményezettek között volt. Az akkor még ellenzéki jobboldalnak semmi problémája nem volt ezzel.
Igaz-e, hogy a támogatott projektek többsége kormányellenes?
A NCTA nem vizsgálja, hogy a támogatott projektek kritikusak-e a mindenkori kormány tevékenységével szemben. Bárki leellenőrizheti a honlapunkon, hogy talál-e kormányellenes tevékenységet a támogatott projektek között. Közvetlen pártpolitikai tevékenység támogatásában nem veszünk részt.
Igaz-e, hogy a pályázatokon nyertes civilek többségének tevékenysége nem köthető semmilyen formában a közélethez, politikához?
A civil szervezetek tevékenysége természetesen közéleti, és éppen az a céljuk, hogy a közéletet, a társadalmat jobbá tegyék.
Ki ellenőrzi a Norvég Civil Támogatási Alap működését és hogyan?
A NCTA működését a Brüsszelben működő Finanszírozási Mechanizmus Iroda ellenőrzi. Az Irodának lehetősége van arra, hogy külsős cégeket kérjen meg az ellenőrzésre – például így tettek 2011-ben az Ernst & Young auditcéggel is, amely természetesen sem a pénzek kezelésével, sem korrupciógyanúval kapcsolatban nem állapított meg visszaélést vizsgálata során. A jelentést angolul tudó olvasóink itt találhatják meg, kivonatolt magyar nyelvű kommentárral.
Igaz-e, hogy a működés teljesen átlátható?
Igen. Pénzügyi beszámolónk, éves tevékenységünk 1995-től, szervezeti működésünk és minden egyéb, a hatóságok által egyébként keresett információ fent van a honlapunkon – és ez az általunk támogatott civil szervezetek többségére is igaz. A rendőrségnek a törvénytelen házkutatás helyett elég lett volna bekapcsolnia a számítógépet és letölteni a szükséges dokumentumokat. Mivel azonban a rendőrség célja a megfélemlítés és a politikai nyomásgyakorlás volt, ragaszkodott a törvénytelen házkutatáshoz, amiért a bíróság el is ítélte őket.
Igaz-e, hogy az Ökotárs és partnerei által elosztott pénz nem a magyar adófizetők pénze?
Igen. Az NCTA forrásait teljes egészében a Norvégia, Izland és Liechtenstein biztosítja, magyar költségvetési forrás az alapban még közvetetten sincsen.
Jogilag valóban teljesen megalapozatlan a KEHI-vizsgálat?
Igen, a KEHI nem is vizsgálhatná a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) működését. Az Ökotárs vezette konzorcium annak ellenére együttműködött a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, annak ellenére adtunk ki számukra dokumentumokat, hogy a KEHI-nek semmilyen jogosultsága nincsen az NCTA vizsgálatára. A magyar kormány által aláírt együttműködési megállapodás és a kapcsolódó szabályzatok értelmében a magyar kormány szerveinek nincsen ellenőrzési joga a NCTA felett. Ezért a programért ugyanis közvetlenül a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda, illetve az általa megbízott külső szervek a felelősek.
Hogy áll a KEHI-vizsgálat?
Ahogy korábban jeleztük, a NCTA működését felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda és a norvég kormány nem fogadja el a KEHI vizsgálati jogosultságát. Ennek ellenére a KEHI-vizsgálatokkal kapcsolatos viselkedésünk mindvégig konzekvens, jóhiszemű, jogszerű és az FMO előírásait követő volt: a hivatalos dokumentáció nyilvános részét átadtuk a KEHI-nek. Az Ökotárs vezette konzorcium azonban nem nyilvános adatokat nem adott át, köztük az 58 támogatott szervezet adatait sem, mivel annak nem mi vagyunk az adatgazdái, hanem a brüsszeli iroda.
A KEHI jelentés megállapított adminisztrációs szabálytalanságokat, azonban olyan súlyúakat nem, amik ne lehetnének könnyen orvosolhatók, vagy amelyek indokolnák az ellenünk kezdett támadásokat. A KEHI által készített jelentésre egyre ritkábban hivatkoznak még az Ökotárs vezette konzorciummal szemben megszólaló kormánytagok és politikusok is – valószínűleg nem véletlenül.
Igaz-e, hogy jogerősen elítélték a rendőrséget házkutatás miatt?
Igen. Az Ökotárs Alapítvány székhelyén, egyik kurátorának lakásán, valamint az alapítvány könyvelőjénél, IT szakértőinél, a Demnet Alapítvány irodájában tavaly szeptember 8-án a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai tartottak házkutatást. A házkutatás ellen mind az Ökotárs Alapítvány, mind a többi érintett panaszt tett. A Budai Központi Kerületi Bíróság január 23-án kelt végzésében az Ökotársnak adott igazat, és megállapította, hogy a házkutatás, lefoglalás elrendelése törvénysértő volt, hiszen bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható. Szemben a kormányzati vádakkal, a Bíróság megállapítja, hogy a házkutatás idején hűtlen kezelés bűntettének gyanúja egyáltalán nem állt fenn, jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt nyomozás nem volt folyamatban. A Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
Hogy áll a rendőrségi nyomozás?
A jelenlegi helyzet alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálata is megbicsaklik. Sajtóhírek alapján úgy tűnik, anyomozóiroda és az adóhatóság egymás között sem tudják a kompetenciákat tisztázni – úgy tűnik, nehézségekbe ütközik annak eldöntése is, melyik hatóságnak mi a feladata a vizsgálat során. Annyi biztos: szeptember 8-a óta sem az Ökotársat, sem partnereit vagy munkatársait nem kereste újra a rendőrség, semmilyen további lépésről nincsen közvetlen információnk.
Igaz-e, hogy felfüggesztette a NAV az Ökotárs és partnerei adószámát?
Szeptember végén a KEHI-vel való együttműködés hiányára hivatkozva valamennyi konzorciumi tag adószámát felfüggesztette a NAV, mely döntés ellen mindannyian fellebbeztünk. Az év végén a NAV másodfokú határozata helyben hagyta a felfüggesztést.
A konzorciumi tagok az adószámukat felfüggesztő NAV határozat bírósági felülvizsgálata érdekében azonnal keresetet nyújtottak be, a bíróság döntésére várunk. Az alapítványok kérték a bíróságtól továbbá a NAV határozat végrehajtásának felfüggesztését. A Kárpátok Alapítvány kérését a bíróság elfogadta, azaz a „felfüggesztést felfüggesztették”, így az alapítvány adószáma – a bírósági eljárás időtartamára – érvényben van. Az adószám felfüggesztése nem jelenti automatikusan az alapítvány megszűnését, de hosszabb távon az adószám törléséhez vezethet, ami nélkül a működés ellehetetlenül. Adószám nélkül a szervezet nem tudja tevékenységét végezni, nem jogosult a jövedelemadó felajánlott 1%-ára, nem tudja kifizetni alkalmazottjait, nem pályázhat állami támogatásra.
Mit tesz az Ökotárs és a konzorcium a saját védelmében?
Az alapítványok a nyilvánosság minden fórumán elmondják az igazukat, mert hisznek abban, hogy a közvélemény a partner a civil társadalom védelmében. Emellett valamennyi olyan támadás esetében, amit törvénysértőnek tartunk, élünk a jog eszközével, mert hiszünk abban, hogy az erős civil társadalom érték, amit minden eszközzel meg kell védenünk. Emellett pedig tovább végezzük munkánkat: átláthatóan, számonkérhetően.
Mi a helyzet a Svájci-Magyar Civil Alappal? Miért kerültek más szervezethez a pénzek?
A megjelent hírek téves kontextusba helyezve az ügyet azt mutatták, mintha az Ökotárs vezette konzorciumot „kigolyózták” volna a Svájci-Magyar Civil Alap működtetéséből. Ez nem igaz. Továbbra is az Ökotárs és partnerei látják el a program lebonyolításával kapcsolatos gyakorlati feladatokat, a támogatott projektek nyomon követését, beszámolóik ellenőrzését és elfogadását, csak magukat a kifizetéseket utalja a Széchenyi Programiroda a szervezetek felé, az Ökotárs utasítása alapján. Vagyis az érdemi munkát továbbra is az Ökotárs és partnerei végzik – és vállalják érte a felelősséget – a kifizetésekben bekövetkező változás mindössze technikai jellegű.