Már az is baj, ha segítünk?

 A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) szeptember 3-án közölte a sajtóval, hogy „jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt feljelentést tett a norvég alap vizsgálatai után. Az egyik ellenőrzött civil szervezet csaknem százmillió forint kölcsönt adott úgy, hogy erre nem volt engedélye”. De kiről van szó és mit is jelenthet ez?

Noha a KEHI – érthetetlen módon – nem nevezi meg, hogy ki a feljelentett, az nem titok: a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) lebonyolító konzorciumát vezető Ökotárs Alapítvány valóban több alkalommal adott civil szervezeteknek visszatérítendő támogatásokat az elmúlt években – amint azt jelentéseinkben is mindig feltüntettük. Ennek azonban egyáltalán semmi köze nincs az NCTA-hoz.

Az Ökotárs Alapítvány saját (évtizedes távlatban többek között célokra összegyűjtött) vagyonából, tőkéjéből nyújtott visszatérítendő támogatásokat – a hozzá segítségért forduló civil szervezetek egyedi kéréseire válaszul, alkalmi jelleggel. A visszatérítendő támogatások az esetek túlnyomó többségében elnyert és leszerződött, de utófinanszírozott EU-s támogatások áthidalását szolgálták. A szervezetek szorult helyzetükben fordultak hozzánk, hiszen saját szűkös lehetőségeik nem teszik lehetővé milliós nagyságrendű összegek megelőlegezését, és ennek hiányában nem tudták volna végrehajtani a vállalt projekteket. Így elestek volna a támogatástól nemcsak ők, de az adott projektek kedvezményezettjei: munkanélküliek, iskolás gyerekek és az ország is, és nem valósultak volna meg oktatási, ökoturisztikai és más fejlesztések sem. A kereskedelmi bankok ugyanis (kevés kivétellel) nem adnak kölcsönt civil szervezeteknek támogatott projektjeik előfinanszírozására, nem tekintik kellő garanciának erre a megkötött szerződéseket.

Az uniós, Strukturális Alapokból nyújtott támogatásokkal ellentétben az NCTA zömében előfinanszírozású: a projektek hosszától függően a támogatási összeg jellemzően 50-60%-át már a szerződéskor megkapják a szervezetek, majd a projekt végrehajtása során, a beszámolók nyomán több részletben a többit, csupán az utolsó 10%-ot kell maguknak előfinanszírozniuk. Erre azonban az Ökotárs Alapítvány hangsúlyozottan nem nyújtott áthidaló támogatást (hiszen az utolsó 10% visszatartása éppen számunkra garancia a megfelelő elszámolásra), ahogy az is ki van zárva a pályázati felhívás értelmében, hogy az Ökotárstól kapott bármilyen más támogatást az NCTA-ból finanszírozott projekt önrészeként felhasználjanak a szervezetek.

Mindezért érthetetlen számunkra, hogy ha a KEHI megbízása a Norvég Civil Támogatási Alap vizsgálatára irányul, hogyan kerülhettek egyáltalán górcső alá az Ökotárs egyéb programjai és támogatásai. Az is megdöbbentő, hogy míg a sajtóban sorra jelennek meg a KEHI vizsgálat eredményeire hivatkozó súlyos vádak, mi magunk (és a vizsgált szervezetek) mindeddig csak dokumentumbekérő leveleket kaptunk tőlük – számos alkalommal feltett kérdéseinkre sem válaszoltak, és eleddig semmilyen jelentést, határozatot sem küldtek.

Ráadásul immár nem egyszerű szabálytalanságról, hanem potenciális bűncselekményről van szó; nagy kérdés azonban, hogy megáll-e a gyanúsítás? A tevékenység megítélése szempontjából az nem lényeges, hogy a kölcsön kamatos vagy kamatmentes: az alapítványi vagyon törvényben előírt megőrzése érdekében a reálértéket megőrző, a magyar állampapírok hozamához kötött mértékű kamatot írt elő a kuratórium a támogatási szerződésekben. Jogosulatlan pénzügyi tevékenységet az követ el, aki üzletszerűen gyűjt betétet vagy nyújt pénzkölcsönt – álláspontunk szerint azonban nincs erről szó, hiszen visszatérítendő támogatásainkat alkalmilag, egyedi, előzetes kérelmek alapján, nem nyereségszerzési céllal nyújtottuk. Hanem azért, hogy küldetésünket teljesítsük: segítsük a hazai civil szervezetek fejlődését és nehézségeik leküzdését.