Ez a kiemelt szerep napjainkban egyre inkább előtérbe kerül, hiszen a modern társadalmak mára mind felismerték a civil társadalom pótolhatatlan szerepét. Ennek ellenére egységes, mindenki által elfogadott civil normákról nem beszélhetünk. Még az Európai Unió sem határozta meg azokat a követelményeket, melyek a civil társadalom jogi szabályozásának – különös tekintettel a csatlakozó államok jogharmonizációs kötelezettségére – megkerülhetetlen elemeit jelentenék. Pont akkor, amikor a rendszerváltó országok jogrendjének folyamatos fejlődése során különösen nagy szükség lett volna egy letisztult elvi iránymutatásra.

Hazánkban, jogrendünk változásával párhuzamosan az elmúlt 15 év folyamán a civil szervezetek életét irányító, befolyásoló jogszabályi környezet folyamatosan változott, de hiányzott belőle a stratégiai szemlélet. A magyar szabályozás számára mintául szolgáló eltérő európai modellek egyes részterületeit átemelve egy sajátosan vegyes civil nonprofit szabályozási környezet alakult ki. Ebből következően a legnagyobb jószándékkal megalkotott jogszabályok sokszor eredeti céljukkal éppen ellentétes hatást elérve inkább gyengítik, szétforgácsolják a szervezeteket és a civil szektort, ahelyett, hogy erősítenék azt.

Mindezt felismerve az elmúlt években mind a nonprofit szektor, mind pedig a kormányzati szereplők részéről születtek javaslatok a civil társadalmat érintő szabályozás felülvizsgálatára vonatkozóan. A civil oldalról több műhely – például a Nonprofit Szektor Analízis projekt – is tett erőfeszítéseket a problémák feltárására és a megoldási javaslatok megfogalmazására, az állami oldalról pedig az Igazságügyi Minisztérium, vagy a Miniszterelnöki Hivatal már több ízben is nekirugaszkodott a civil szervezetekre vonatkozó szabályok átalakításának.

Ezek a kezdeményezések a civileket érintő jogszabályi környezet egyegy szegmensének szabályozására vonatkozóan tették meg javaslataikat, viszont a szektorra vonatkozó jogszabályi környezet egészének kérdései a maguk teljességében nem kerültek a vizsgálatok látóterébe.

Ezért a Civil Jövőkép koncepció szándékoltan a mai magyar nonprofit jogi szabályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki. Egy olyan egyértelműen civil oldalról, de a mindenkori kormányzatiközösségi szereplőkkel való együttműködésre építő kezdeményezés első, kézzelfogható eredménye, melynek célja, hogy elméleti és gyakorlati áttekintést adjon a civil nonprofit szektor jogszabályi környezetéről, felvesse a legfontosabbnak tartott elvi és gyakorlati problémákat, és alternatívákat mutasson fel azok megválaszolására.

Jogos kérdésként merülhet fel: ha ez így van, akkor miért pont most és miért pont a CivilTárs Trust Programiroda által készülhetett el ez az átfogó koncepció?

A válasz kétféleképpen is megközelíthető: egyfelől a szektor tizenöt éves fejlődése során mostanra érte el a tudatos önképépítésnek azt a szintjét, ahol önállóan megfogalmazott jövőkép mentén képes saját magáról véleményt alkotni. Másfelől a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe nevű alapból az Ökotárs Alapítvány – a Soros Alapítvánnyal és a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvánnyal közösen – egy jelentős támogatást nyert el, mely lehetővé tesz egy hároméves, átfogó stratégia végigvitelét. Ennek keretében született meg a Civil Jövőkép címet viselő koncepció: a Civil-Társ Trust Programiroda tehát a kézbentartott koncepció összeállításával egy egységes szemléletű civil stratégia megfogalmazására tesz kísérletet.

A Civil Jövőkép koncepció egy egységes értékek mentén felépített civil jövőképet fogalmaz meg, amely tekintettel van az európai államok civil fejlődésére és a magyarországi sajátosságokra egyaránt. A koncepció alkotásakor a nemzetközi jog szintjén érvényesülő normákra, a nemzetközileg elfogadott gyakorlatra és pozitív mintákra, a civil szervezetek működésével és létrehozásával kapcsolatos szabályozási és jogalkalmazói problémákra egyaránt támaszkodtunk. Mindezek figyelembevételével fő célunk egy független és fenntartható civil nonprofit modell körvonalazása volt. Szándékaink szerint nem akartuk, hogy ez a koncepció csak egy szűk körű szakértői kör szakmai véleményét tükrözze. Ennek értelmében már a koncepcióalkotás kezdetén a rendelkezésre álló eredményekre , illetve egy civil szervezeti vezetőket, jogalkalmazókat érintő személyes interjúsorozatra épülő felmérésre alapoztunk. Az első, teljesebb koncepciószöveget pedig 2004. őszén a megyei jogú városokban szervezett konferenciákon vitattuk meg az érdeklődő civil szervezetekkel, illetve a civilekkel kapcsolatban álló jogalkalmazókkal.

A Civil Jövőkép tehát egy rendkívül széleskörű, civil oldali kezdeményezés, melyet szeretnénk, ha nem pusztán az eredménytelen civil kezdeményezésű programok sorát szaporítaná. Éppen ezért minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogatjuk az abban foglaltak megvalósítását.